Orbán Viktor ismét borzalmasan félelmetes képet festett a világról tusványosi beszédében, de neki ismét van terve arra, hogy a magyarok hogyan élhetik túl ezeket a veszélyeket. A gyakoribb ellenségképei közül most az EU-t kevésbé, az USA-t jobban ostorozta, a magyarokat pedig szerinte egyfajta sértettség, frusztráció, kisebbségi érzés viszi igazán előre.
Orbán Viktor minden évben beszédet tart Tusnádfürdőn, amiben részletesebben magyarázza az ideológiáját, gazdasági és politikai várakozásait.
Orbán Viktor messze leghíresebb tusnádfürdői beszédét 2014-ben mondta el, amiben bejelentette, hogy Magyarországot illiberális országgá szeretné változtatni. Példaként pedig többek közt Oroszországot és Kínát állította a hallgatói elé. Óriási és súlyosan negatív nemzetközi visszhangja lett, hogy egy EU-s ország vezetője ilyesmiben gondolkozik. Egy évvel később pedig már Orbán Viktor is arra utalt, hogy hiba volt ezt így elmondania.
Idén az átlagosnál némileg hosszabb beszédben fejtette ki a gondolatait a 16. miniszterelnöki évében járó politikus.
Ismerős felépítés
Orbán Viktor beszédei 2004-től nagyon hasonló szerkezetet mutatnak, központi fogalmuk pedig a totális szorongás. Az Orbán-beszédek általános formája szerint rendre van egy nehezen elhagyható bevezető rész, aztán a kormány méltatása. Ezután hangsúlyos rémképek jönnek a minket körülvevő világról, ahol változó szereplők próbálják elpusztítani a magyarokat.
A pusztulást úgy kerülhetjük el, ha Orbán Viktorral háborúba indulunk és nagy harcban legyőzzük az idegen támadókat. Orbánék győzelme pedig a távoli jövőben majd kiváló életet fog biztosítani a magyaroknak az érvelés alapján. Bővebben alább olvashat minderről. Ezúttal is hasonló szerkezetet használt a miniszterelnök a tusványosi beszédében.
Orbán beszédeiben fix pont a rémálom, de most kevésbé akar már harcolni
Feltűnően nem jöttek be a külpolitikai várakozásai
Orbán Viktor beszéde elején említette, hogy sok mindent nem látott előre jönni, többek közt például, hogy Németországban baloldali kormányt választanak majd.
Visszatekintve a magyar miniszterelnök legfontosabb külpolitikai várakozásai nem bizonyultak különösebben pontosnak. Az Orbán Viktor által várt kulcsfontosságú változások közül csak néhányat kiemelve:
– Az európai szélsőjobboldali fordulat elmaradt, Németországban egyenesen baloldali kormány jött. Nem bizonyult igaznak az „általános jobbratolódási folyamat”.
– A bejelentett„kétoldalú megállapodásokon nyugvó, új világpolitikai és világgazdasági rend” nem valósult meg, sőt, a NATO vagy az EU évtizedek óta nem voltak ilyen erősek.
– A 2018-as Orbán szerint az USA „ki fog egyezni” Putyinnal, „létrejön majd egy orosz–amerikai megállapodás”, mert Kínára akar majd az USA fókuszálni. Semmilyen hasonló kiegyezés nem történt.
– A magyar kormány kiugróan erősen próbált közeledni a putyini Oroszországhoz, megbízható partnernek beállítva azt. Orbánék emellett az utolsó pillanatig „hisztériakeltésnek„ és „provokációnak” tartották a közelgő orosz támadás miatti nyugati figyelmeztetéseket.
Hanyatlik a Nyugat, mert kevés az ásványkincs a területük alatt
Orbán Viktor mostani várakozásait újra azzal a meglátásával indította, hogy szerinte hanyatlik a nyugati világ. Szerinte minden tekintetben hanyatlik, szellemileg, „hatalmilag” és gazdaságilag is. Utóbbinál leginkább azért, mert
nincs elég saját ásványkincse,
a Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”. Bár „az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik”, de szerinte az általános hangulat mégis az, hogy a világ egyre rosszabb hely.
A közgazdaságtan egyik legérdekesebb nagy kérdése, hogy miért gazdagabbak hosszú távon egyes országok másoknál. A főáramú közgazdaságtan viszont elveti, hogy az ásványkincsek hoznák a nagy gazdasági fejlődést. Sőt, az értékes ásványkincsek a legtöbbször inkább akadályozzák az ország tartós fejlődését.
Ezt abból szűrte le, hogy „a hírek tónusa egyre sötétebb”, veszélyek leselkednek ránk,
az emberek már a világvégét várják
egyre erősebben. Ugyanis a „rivális civilizációk” – ezalatt értve mindenkit, aki nem nyugati országban él, a magyarokat is – átvették a nyugati technológiát, de az értékeiket nem. És „kőkemény tény”, hogy a világ erőforrásainak nagyobb részét nem nyugati országokban bányásszák.
Új magyarázat az orosz energiafüggésre
Kivéve az USA, mert ők viszont pont fordított helyzetben vannak Orbán szerint, ők az energiahordozóikat külpolitikai „fegyverként” használják.
„Az, hogy másokat szoktak ezzel vádolni, az ne tévesszen meg bennünket”
– utalt Orbán arra, hogy más országok mellett az USA külügyminisztériuma szerint is Oroszország használja külpolitikai fegyverként az energiahordozókat.
Szerinte az USA azt akarja a szankciókkal, ellenséges nyomásgyakorlással is elérni, hogy tőlük vegyenek az európai országok energiahordozókat. Az európai országok pedig pont azért akartak inkább az orosz energiahordozóktól függeni, mert annyira ellenezték az elmúlt évtizedben ezt az amerikai nyomásgyakorlásnak, nem akartak az USA-tól függeni ezen a téren.
Mindenesetre a nyugati világnak Orbán szerint már csak két eszköze maradt, a katonai erő és a pénz, azaz a tőke.
Az a legfontosabb, hogy darabra többen legyünk
Magyarország számára a legfontosabb kihívás a népesedés Orbán Viktor szerint. Szerinte ugyanis, ha valahol csökken a népesség az azt jelenti, hogy nem képesek „saját maguk biológiai fenntartására”. Magyarország egyébként ezek között van. Ha nem lesz itt fordulat, akkor
„előbb-utóbb ellakják előlünk Magyarországot”,
de nem fejtette ki, hogy ez a kifejezés szerinte mit jelent. Orbán Viktor egyébként öt éve beszélt először arról, hogy a legfontosabb, hogy az „etnikai homogenitást” megőrizze Magyarország.
Ehhez kapcsolódik számára a migráció, amit ő „népességcserének” vagy „elárasztásnak” is hív. Orbán Viktor olvasott is erről egy híres szélsőjobboldali bestsellert, amit nagyon ajánl mindenkinek.
Ebből szűrte le, hogy a Nyugat már csak poszt-nyugat, mivel túlságosan keveredtek ott az etnikumok, Európán kívüliekkel is összekeveredtek.
„2050 körül – a matematika törvényeinek megfelelően – be is következik a végső demográfiai váltás”
– számolta ki a miniszterelnök. Ez alatt azt érti, hogy ekkorra Nyugat-Európa nagyvárosaiban többségbe kerülnek a „nem-európai származású” emberek. A magyarok a miniszterelnök felosztásában egyébként európai származásúnak minősültek. Sőt, a valódi Nyugat szerinte már Közép-Európába került, Közép-Európa pedig ezért harcban áll a poszt-nyugattal.
A Kárpát-medencében ugyanis kizárólag európai népek keveredtek, úgyhogy a magyarok tiszta vérűek, pontosabban a miniszterelnök szavaival
„nem vagyunk kevert fajúak”
és nem is szeretnénk olyanná válni.
Ezek a poszt-nyugatiak erőltetik a „gendermicsodákat” is, amiket a magyarok soha nem lesznek hajlandóak elfogadni. Illetve a poszt-nyugatiak próbálják szétrobbantani a V4-szövetséget is.
Trump elsimította volna a háborút
Orbán arról is beszélt, hogy Oroszország „katonanép”, Putyin pedig világos biztonsági igényt fogalmazott meg. Csak ezt a nyugati országok elutasították, ezért zajlik most háború Ukrajnában. Ha Trump lett volna az amerikai és Merkel a német vezető, akkor mondjuk szerinte nem indított volna támadást Putyin.
Elismételte még, hogy szerinte a Putyinék elleni szankciók nem érnek semmit, az orosz kormány egyenesen „jól jár” a szankciókkal, a háborút pedig mindenképp elvesztik az ukránok. Sőt minél messzebb hordó fegyvereket kapnak nyugatról, az oroszok annál mélyebben kell, hogy benyomuljanak az országba, a biztonsági igényeik miatt.
Orbán szerint az USA-nak kéne tárgyalnia egyfajta békéről Putyinnal, és azt USA utána ki tudná kényszeríttetni Ukrajnánál is. Némi ellentmondással később arról beszélt, hogy nem szabad rákényszeríteni egy országra olyan külpolitikát, amit nem akar, hiszen ezt hívják imperializmusnak. Csak Orbán ezt már arra értette, hogy nem szabad elvenni a tagállamok vétójogát az uniós külpolitikai döntéseknél.
A legfontosabb célnak a következő évekre a „kimaradást” jelölte ki, szerinte Magyarországnak a háborúból, a migrációból, a genderőrületből, a nagy multikra vonatkozó globális minimumadóból, és a várható európai gazdasági visszaesésből.
Beszédét azzal zárta, hogy „Magyarországnak ambíciói vannak”, mert a világ igazságtalanul bánt velünk. Pontosabban „mindig többet adtunk, mint kaptunk, mindig többet vettel tőlünk, mint amit nekünk adtak”, „mi jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk, mint ahol tartunk” és
„a világ nekünk tartozik és ezt a tartozást be is akarjuk, és be is fogjuk vasalni.”
Utóbbi Orbán szerint a magyarok legerősebb ambíciója, ez hajtja Magyarországot.
