ERDŐKERT – KERTJEINK JÖVŐJE?

Ha az ember életében elsőnek meghallja az erdőkert szót, a legtöbben azonnal egy elvadult, a természetnek átadott kertre asszociálnak, amely egy árnyékos erdőre emlékeztet. Ám a regeneratív mozgalom által emlegetett erdőkert kifejezés nem ezt takarja.

Erdő is, kert is

Egy erdőkert az erdő és a kert legjobb részeit kovácsolja össze. Egyrészt olyan, mint egy kert, mert főként az emberek számára hasznos növények találhatóak meg benne, például ehetőek, gyógyhatásúak stb., emellett esztétikai érzékünknek is eleget tesz, azaz megnyugtató, pihenésre alkalmas hely. Másrészt olyan, mint egy erdő, mert minimális
törődést igényel, emellett a többi élőlénynek is élőhelyet teremt.

Csakúgy, mint a természetben, különböző szintekből és növényekből, alacsony és magas fákból, bokrokból, gyógynövényekből, fűszernövényekből, évelőkből, egynyáriakból, gumós növényekből, kúszónövényekből, gombákból áll, amelyeket mind úgy ültettek, hogy maximalizálják a pozitív kölcsönhatásokat és minimalizálják a negatívakat. A talajt folyamatosan takarva tartják az élő növények és a mulcs, ezzel csökkentve a gyomok túlélési esélyeit, továbbá a növények által kedvelt mikroklímát teremtenek.

A polikultúrában növő növények nagy része hasznos az embereknek: vagy ehetőek, vagy például fűtésre vagy festésre használhatóak fel. A termékenységet műtrágyák helyett teljesen az ott élő élőlények biztosítják, csakúgy, mint egy erdőben. A növények több funkcióval is rendelkeznek, hiszen élelmet és élőhelyet biztosítanak az élőlényeknek, legyen az ember, állat, növény vagy gombafaj.

Mik az előnyei az erdőkerteknek?

Azzal, hogy főképpen évelő növényekből áll, sokkal kevesebb munka a fenntartásuk. Érthető, hisz így nem kell minden évben újra vetni, palántázni a növényeket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az egynyári növényeknek nincsen helyük a rendszerben, remekül kiegészíthetik az évelő növényeket; egy gyümölcsfa csemete ültetésekor évek
kellenek ahhoz, hogy elérje végleges méretét, így az alatta lévő területet addig kihasználhatjuk egynyári növényekkel, például beporzókat csalogató virágokkal.
Másrészt nem csak a mi igényeinknek tesz eleget, de a vadvilágnak is élőhelyet teremtenek. A fákban madarak fészkelhetnek, a farönkökben rovarok szaporodhatnak, a virágokból pillangók szívják ki a nektárt.

Ez a tény manapság különösen fontos, hisz a hatodik tömeges fajkihalási hullám zajlik éppen, a fajok kihalási rátája az ezerszerese a normálisnak, így fontos, hogy ha van rá lehetőségünk, biztos oázisokat teremtsünk a vadvilágnak.
Madárodúk kihelyezésével, téli madáretetéssel, farakások és kőrakások meghagyásával könnyen meghívhatjuk a vadvilágot a kertünkbe. Az állatokban való gyönyörködés lehetősége mellett a kertben “segíteni” is fognak nekünk, hisz a katicabogár leeszi a tetveket, a sok beporzó bőséges hozamot biztosít és a denevérek megeszik a szúnyogokat.

Erdőkertek a világban

Erdőkertek mindenütt vannak szerte a világban, például a Kihamba erdőkertek Afrikában, a Coltura promiscua rendszerek Olaszországban (egy tökéletesen multifunkcionális mezőgazdasági szisztéma, amely ugyanazon a területen számos szolgáltatást nyújt: élelmiszereket (gabonafélék, bor és gyümölcs), takarmányt (széna és fatakarmány), üzemanyagot (fa) és építőanyagokat (fa) állít elő. Ezen kívül a fák menedéket nyújtanak a madaraknak és az apróvadaknak, csökkentik a jégeső okozta károkat, óvják a szőlőt a túlzott napsugárzásától, csökkentik a víz párolgását és az aszálykárokat), Dél-Amerika Milpa erdőkertjei, így a fajok össszetétele érthetően éghajlatonként teljesen különböző lehet. Az alábbi növényjavaslataim a magyarországi viszonyok között telepítendő erdőkertekre vonatkoznak.

Növényajánló magyarországi erdőkertekhez

Egy erdőkert kialakításánál nem a kert elvadulni hagyásáról van szó, hanem pont, hogy gondos tervezés és kiválasztás alapján kerülnek be a növények. Nézzük meg elsőnek, milyen kritériumoknak kell megfelelniük a fajoknak.

• Egyrészt legyenek “strapabíróak”, tehát ne kelljen velük sokat foglalkozni az ültetés után
• Minden növénynek egy vagy lehetőség szerint több funkcióval kell rendelkeznie, például nitrogént köt meg a gyökereinél, ezáltal feljavítja a talajt és közben ehető magokkal rendelkezik, mint a borsófa (Caragana arborescens).
• A kányazsombor (Alliaria petiolata) kertünk árnyékosabb részeiben is jól érzi magát, ehető levelei a fokhagyma és a medvehagyma keresztezésére hasonlít. Gyakran található az út szélén, így könnyen szedhetünk róla magokat szaporítóanyagnak.
• Olyan növényeket is integrálhatunk az erdőkertünkbe, amelyek fontos táplálékként szolgálnak a vadvilágnak, például bodza vagy csipkebogyó.
• A kora tavaszi hagymás növényeket is érdemes ültetni, hisz pont akkor virágoznak, amikor még nem hoztak lombot a fáink, így ideálisan kihasználhatják a kora tavaszi fényt, mint például a fürtös gyöngyike, krókusz, tulipán, nárcisz, jácint.
• Az ehető kora tavaszi virágok, mint az illatos ibolya vagy a kankalin a tányérunkon is szépen fognak mutatni amellett, hogy remek talajtakarók.
• Törekedjünk arra, hogy az év minél nagyobb szakaszában virágozzon valamilyen virág, hisz a beporzóknak nem csak az év egy szakaszában van szükségük táplálékra.
• Növényeken kívül gombákat is integrálhatunk az erdőkertünkbe, ezeket termeszthetjük farönkökön (pl. shitakee) vagy fákon (pl. júdásfülgomba bodzán).

Gyümölcsfák telepítése

Egy erdőkert kialakításához nem szükséges több hektáros terület, egy kisebb kertből is erdőkertet lehet varázsolni. Ha helyszűkében vagyunk, egy gyümölcsfára akár több fajtát is ráolthatunk, így több különböző fajta előnyeit élvezhetjük egyszerre.

A mindenki által ismert gyümölcsfákon kívül, mint a cseresznye, alma, körte stb., régebbi fajtákkal is próbálkozhatunk, mint például a naspolya. Ízében szerintem a datolyára hasonlít és emellett az első fagyok után lesz csak igazán finom, így pont akkor fogyaszthatjuk frissen, amikor már kevés gyümölcs áll rendelkezésünkre.
Gyümölcsfák telepítése előtt érdemes utánajárni, hogy mi az a fajta, ami különösen jól terem a mi környékünkön, illetve milyen fákat érintő betegségek ütik fel gyakran a fejüket, így akár olyan fát is választhatunk ami rezisztens ezekkel szemben. Ha sok a helyünk, akkor a helyigényesebb dió- vagy szelídgesztenyével is megpróbálkozhatunk. Nagyobb fáinkra vagy támrendszerre szőlőt vagy beporzócsalogató loncot, lilaakácot futtathatunk fel, így ideálisan kihasználva a rendelkezésünkre álló helyet.

HA KÖNYVEKKEL SZERETNÉD FEJLESZTENI ERDŐKERTEK TERÉN A TUDÁSODAT, AKKOR A MÁR EMLÍTETT MARTIN CRAWFORD-FÉLE HOW TO CREATE A FOREST GARDEN SZÁMÍT ALAPMŰNEK, DE TOMAS REMIARZ FOREST GARDENING IN PRACTICE KÖNYVÉT IS ÉRDEMES ELOLVASNI.

Ez a videó jól összefoglalja az erdőkerteket és a bennük rejlő lehetőségeket, nézd meg, ha
eddig nem találkoztál vele: A Forest Garden With 500 Edible Plants Could Lead to a Sustainable Future

Ha felkeltette a téma az érdeklődésedet akkor figyeld a Kert.Tv oldalát, mert a következő cikkem egy londoni városi erdőkert bemutatása lesz!

A szerzőről:

Blunck Réka humánökológus, Permaculture Design Course (PDC) okleveles permakultúra tervező és az ELTE Humánökológia mesterszakán a Permakultúra tantárgy oktatója.
Ökokert Permakultúra néven kerteket tervez, szaktanácsadásokat és workshopokat tart. A tervezés során olyan kerteket hoz létre, amelyek élőhelyeket teremtenek, magas biodiverzitással rendelkeznek és tele vannak ehető vagy másképpen felhasználható növényekkel.

Kiemelt kép: gardens.theownerbuildernetwork.co