Diósgyőri Vár. Öntjük a betont egy „horrorkastélyba”…

Mint az a témát taglaló korábbi írásainkból is kiviláglott: a vár felújítása 2014-re megvalósult első ütemének fogadtatása a nyilvánosságban alapvetően kedvezőnek bizonyult. A második etapot ezzel szemben már jóval kevesebben tartották megalapozottnak és mértéktartónak – úgy szakmai berkekben, mint a lakosság és a helyi politikum részéről is sokasodni kezdtek a kérdő- és felkiáltójelek.

Közösségi pénz a közösség észrevételei nélkül

A lapunknak Miskolc fejlesztési tanácsnokaként is nyilatkozó Szarka Dénes alapvető problémának az állami és közösségi források kezelésének rendszerét és annak megvalósuló gyakorlatát látja. Megítélése szerint ott siklik félre minden ehhez hasonló projekt, hogy az itteniek adóbevételeiből gyakorlatilag alig marad az önkormányzatok rendelkezési hatáskörében. – Mindent az állam oszt újra. Ebből fakad az a tévképzet, miszerint a kormánytól kapjuk a pénzeket – állapította meg, majd hozzátette: a vár fejlesztése a jelenlegi formájában voltaképp nulla társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

– Komoly fejlesztéspolitikai tanulság a mindenkori városvezetésnek, hogy társadalmasítás nélkül nem szabad ilyen mennyiségű pénzt elkölteni. Emberközeli fejlesztéseket kell Miskolcra hozni, amik elsősorban az itteniek mindennapi életét teszik jobbá – véli a jobbikos politikus, aki egyúttal felhívta a figyelmet: a következő fejlesztési ciklus beruházásainál ezért is lesz rendkívül fontos a tervekről időben tájékoztatni a polgárokat és minél több fórumot tartani, hogy a majdani végeredmény valamennyi esetben a többségi álláspontot tükrözze.

– Ha turisztikai beruházásról van szó, akkor sem lehet megkerülni a helyiekkel való egyeztetést. Ha a látványterveket és az eddigi munkálatokat nézzük, az alapján a vár már messze nem hasonlít ahhoz, ahogy megismerhettük. Öntjük a betont egy „horrorkastélyba”, amely így fokozatos veszíti el a varázsát. Olyan képet akarunk adni neki, amiből nem látszik, mitől csalogatná jobban a turistákat – fejtegette a városatya.

Egy városszimbólum oda…

Ekkora horderejű és anyagi erőforrások megmozgatásával járó beruházás szakmai megvalósításánál – a lakosság javaslatainak előzetes bevonása, illetve a régészeti, örökségvédelmi és esztétikai szempontok homloktérben tartása mellett – legalább ennyire fontos volna egy világos stratégiai koncepció felvázolása Szarka Dénes szerint, aki úgy értékeli, ezekben az esztendőkben az Avasi kilátóhoz és a Palotaszállóhoz mérhető emblematikus objektumát vesztette el voltaképp a város – akárhogyan is végződik a beruházás. Az önkormányzati képviselő meglátása, hogy ha elkészül a vár, akkor azért, ha pedig nem készül el, akkor azért lesz markáns helyi szimbóluma a kormányzat átgondolatlan „pénzégetésének”.

A politikus a várat övező nehézségek érzékeltetéseként hozta fel példának az Y-híd kérdését, amely – miként azt állítja – a város közlekedési helyzetén valószínűleg nem fog érzékelhetően javítani, de legalább – az ugyancsak rengeteg EU-s forrás elemésztéséről nem megfeledkezve – nem is árt Miskolcnak. Ezenfelül üdítő kivételként említette a DVTK Stadion múlt évtizedben lezajlott felújítását, ami – értékelése mentén – a labdarúgást szerető közönség többségének is elnyerte tetszését.

– Nem tudjuk, mennyibe fog kerülni a fenntartása, de szinte bizonyosan veszteséges lesz. Ugyanaz eshet meg a várral, mint ami az Ellipsummal, amelyről mára kiderült, hogy fizikai adottságai miatt akkor is csak nagyon nehezen termeli ki a fenntartásához szükséges összegeket, ha egyébként zavartalanul működik – idézte fel Szarka a városrész áprilisban megválasztott országgyűlési képviselőjének, Kiss Jánosnak a még miniszterelnöki biztosként megvalósított projektjét.

…és már hátrálni sincs hova

A várrekonstrukció második ütemének munkálatai során tavaly év végén jelentkező statikai problémák megoldására beígért további kétmilliárd forintot az állam – a városvezetés állítása szerint – a legszerencsésebb forgatókönyv szerint is csupán abban az esetben bocsátja majd a megyeszékhely rendelkezésére, ha a Modern Város Programban futó egyéb projektelemek valamelyikéről lemond Miskolc. Praktikusan ez annyit jelent – mint azt lapunknak múlt héten Varga Andrea alpolgármester is felvázolta –, hogy a rekonstrukció befejezéséhez szükséges pluszforrás érdekében a kamerarendszer továbbfejlesztésétől vagy az e-jegyrendszer bevezetésétől eltekint a város.