Ha nem szeretne átlagosan 246 620 forintot fizetni egy 34 százalékos ammónium-nitrát műtrágyáért, tolja le a nadrágját. „Egy felnőtt 473 liter vizeletet termel egy évben, ami 145 kiló búza termeléséhez elegendő” – írta a The Guardian.
A vizelet mezőgazdasági felhasználása nem új módszer, de népszerűségén nagyot lendített a háború okozta válság. „Az egy hektárra vetített költségek közel háromszorosára emelkedtek, ebből a műtrágya árában közel négyszeres drágulás történt. Idén a nagy aszály hatalmas terméskiesést okoz, így az elmúlt időszak egyik legnehezebb éve az idei” – mondta a Magosz a hvg.hu-nak a magyar műtrágyahelyzetről. A terméseredmények nem megfelelő műtrágyázás esetén akár 50-70 százalékkal is csökkenhetnek a szövetség szerint, de idén jelentős hiányra még nem számít, jelenleg az ellátással lehetnek problémák. Az már más kérdés, hogy lesz-e fizetőképes kereslet egy ilyen árú műtrágyára.
A drágulás hátterében a földgáz áll: több európai műtrágyagyártó is csökkentette a termelését tavasszal a növekvő földgázárak miatt, mindeközben Oroszország – ami globális szinten komoly műtrágya exportőr – felfüggesztette a műtrágyaszállítást, válaszul az orosz-ukrán háború miatti szankciókra. Mivel a műtrágya egyik legfontosabb alapanyaga is a földgáz, a készletcsökkenés és a drágulás a felhasználást, így a növények hozamát is nagyban befolyásolja. Kiváltása most már nem csak hosszú távú környezetvédelmi kérdés, de égető élelmiszer-ellátási probléma is.
Az emberiség felét a műtrágyák etetik
A műtrágya három legfontosabb alkotó eleme a nitrogén, a foszfor és a kálium. A nitrogén a növények számára a természetben nehezen elérhető, de ha eljut hozzájuk, növekedésük felgyorsul és sokkal zöldebbek, illetve egészségesebbek lesznek a leveleik. A foszfor a gyökérnövekedést, a virágképződést és a gyümölcsképződést segíti, de nagy mennyiségben vízszennyezést okoz. A kálium pedig a sejtszerkezetet erősíti és támogatja a növények egészségét és ellenálló képességét. Hatóanyagai miatt a műtrágya nagyobb hozamot és hosszabb termő időszakot eredményez.
A talaj nitrogéntartalma növelhető növényi és állati hulladékok talajba juttatásával is, ahogyan a régi gazdálkodók tették és a komposzt is ezt a célt szolgálja, a jó hozam érdekében viszont a modern mezőgazdaságban már műtrágyákat használnak. Ezek nitrogéntartalmának csak 50 százaléka hasznosul, a maradék károsítja a környezetet: használata miatt dinitrogén-oxid, másnéven nevetőgáz szabadul fel, ami 265-ször erősebb melegítő potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid, a vizekbe jutva pedig eutrofizációt okoz. Ez azt jelenti, hogy a vízben lévő tápanyagok mennyisége feldúsul, aminek hatására elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek, például algák, gyökerező hínár és mocsári növények. Az elszaporodó algák leárnyékolják a vízfelszínt, több oxigén fog fogyni, mint amennyit a fotoszintézis termel és a mélyebb rétegek növényei pusztulni fognak majd bomlásuk során még több oxigént vonnak ki a vízből, végül a víz sokszor toxikussá válik mind az emberek, mind az állatok számára.
Bár vannak olyan növények, mint például a kekszbúza, amelyek nem igényelnek annyi nitrogént, így nem okoz problémát a műtrágyahasználat csökkentése, de a legtöbb esetben a műtrágya elhagyása komoly hozamcsökkenést okoz. Erre lehet megoldás a peecycling, ami környezetkárosítás és földgáz nélkül tudja biztosítani a megfelelő hozamhoz szükséges nitrogént és egyéb tápanyagokat.
Lineárisan működő trágyázástól a körforgásos feléhttps://hvg.hu/zhvg/20220730_vizelet_mutragya_technologia