Továbbra is erős vagy rendkívüli aszály van az ország túlnyomó részén, az elmúlt évek átlagától jóval elmaradt az idei csapadék mennyisége. Sokkoló fotókat készítettünk a Bükkben: Lillafürednél száraz a Szinva medre, a Hámori-tó fölött sárgul az erdő.
2022 első hét hónapjában többnyire száraz időjárás uralkodott a Kárpát-medence keleti felén, térségünkben július végéig az átlagosan elvárható 300-500 mm csapadéknak csupán 30-60 százaléka hullott le. Rendkívüli aszály fokozat lépett életbe, például amiatt, hogy a Bódva esetében egy 1983-as, a Sajó esetében pedig egy 1993-as, Felsőzsolcánál mért legkisebb vízszint-rekord dőlt meg idén.
A Szinva patak pedig Lillafürednél teljesen kiszáradt – ahogy fotónkon is látható, gyakorlatilag száraz lábbal sétálgathatunk a mederben. Mivel a miskolci szakaszt már a Garadna táplálja, így nem kell attól tartani, hogy a belvárosban is hasonló kép fogadja az embert.
Hogy porzik a Szinva-meder, valamivel talán gyakoribb kép, mint az, hogy már augusztus előtt barnulnak, sárgulnak, kiszáradnak és lehullanak a fák levelei a Bükkben, Hámor fölött. Még a sokat megélt helyiek sem emlékeznek ilyen nyárra. A legmelegebb évszakban tapasztalható levélhullás többek szerint az alacsony, 30 százalék körüli páratartalommal magyarázható.
– Sajnos egyelőre nem számíthatunk az aszályhelyzet tartós javulására – nyilatkozta megkeresésünkre az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG). Bár némi enyhülés azért jöhet – az előttünk álló hétvégére számottevő csapadékot és átmeneti lehűlést valószínűsítenek (szombaton 20, vasárnap 10 mm eső is eshet) -, de ennek csupán mérsékelt hatása lesz a folyók vízmennyiségére, hiszen a kiszáradt talajok minden bizonnyal jelentős nedvességfelvételére képesek.
Mindenesetre ők is tapasztalják, hogy a hazai időszakos (más nyarakon is kiszáradó) vízfolyások mellett egyre több, „állandónak” tekintett észak-magyarországi patak kerül a kiszáradás közelébe, illetve egyes szakaszaikon már most sem található víz. A nagyobb folyók vízmennyisége is erőteljesen lecsökkent, sokfelé az eddigi legkisebb vízszintek közelébe, vagy az alá süllyedt a vízállás.
– A külföldi és a hazai víztározás jótékony hatásaként a Tisza, a Bodrog és a Hernád a természetesen lefolyó mennyiségnél nagyobb vízkészletekkel rendelkezik – mutatnak rá, hozzátéve: a téli csekély hófelhalmozódás és a tartós csapadékhiány a karsztos területeket sem kímélte, így a Bükkben és a Gömör-Tornai karszton is egyre kevesebb a kisvízfolyások vízhozama.
Azt is megtudtuk az igazgatóságtól, hogy a Sajó és a Hernád esetében – a várható hétvégi esőzések ellenére – a vízszint 1-2 hétig nem közelíti meg az eddigi legkisebb vízállásokat. A Bodrog és a Tisza esetében várható kisebb áradás, de ez a duzzasztott vízterek miatt nem okoz látványos változást, viszont a lefolyó vízhozam átmeneti mérsékelt növekedésére számíthatunk. A hazai kisvízfolyások közül több, már kiszáradt patakban is megjelenhet átmenetileg a víz, sőt egy-egy lokális nagycsapadék nyomán akár mérsékelt nagyságú árhullámok is kialakulhatnak, de a csapadék elvonultával (amennyiben újabb eső nem lesz), augusztus első hetében a hidrológiai állapot fokozatosan a mostani jellemzők felé közelít majd.
– Ahhoz, hogy az aszály jelentősen mérséklődjön, tartósan az átlagosnál lényegesen csapadékosabb időjárásra lenne szükség – hangsúlyozzák.
A közelmúlt egyébként több alkalommal – 1981-87, 1992-94, 2002-03, és 2011-12 között – volt hasonló aszály, a mostani helyzet tehát rendkívüli, de nem egyedülálló. A Kárpát-medence éghajlati viszonyai fokozott aszályhajlamot, illetve ilyen irányú „kitettséget” mutatnak.
https://a.disquscdn.com/get?url=https%3A%2F%2Fassets.telex.hu%2Fimages%2F20220801%2F1659366322-temp-iJoPpf_cikktorzs%404x.jpg&key=dda1dbJwv–5a8J21Dv6vg&w=800&h=495