Czeglédy Ilona volt a vár igazgatója is. A magyar műemléki régészet meghatározó személyisége távozott.
Czeglédy Ilona életművéről Buzás Gergely emlékezett meg az archeologia.hu honlapon. A diósgyőri vár kapcsán leírta, hogy 1963-ban kezdett neki a feltárásának, ami élete legjelentősebb munkájának számít.
“Diósgyőrben már előtte elvégezték a belsővár területén a romeltakarítást, de rá hárult a vár korai 14. századi, első periódusának feltárása és a teljes külsővár kutatása. Az ásatás intenzív szakasza 1966-ig tartott, amit a Ferenczy Károly által tervezett helyreállítás követett, ami 1968-ban fejeződött be” – írja az emlékezésben.
” A diósgyőri vár átadása után Miskolc városa létrehozta a Diósgyőri Vármúzeumot, amelynek vezetésére Czeglédy Ilonát kérték fel. Ez a múzeum több volt, mint egy vártörténeti kiállítás, valójában egy városi múzeumként működött, ugyanis már a kezdetektől hozzá csatolták a Miskolci Galériát is. Czeglédy Ilona így a nagy iparváros ekkor formálódó kulturális életének középpontjába került: az általa szervezett kiállítások, kulturális események meghatározóak voltak a miskolci értelmiség számára. Közben azonban régész hivatását sem adta fel: a Diósgyőri Vármúzeum igazgatójaként Miskolc legfontosabb középkori műemlékeinek, az avasi református templomnak (1972), a diósgyőri pálos kolostornak (1973) majd a dédesi pálos kolostornak (1974) az ásatásait végezte el.”
1974-ben hagyta el Miskolcot, miután “a városi tanács úgy döntött, hogy a vármúzeumot átadja a megyei múzeumnak. Ugyan Czeglédy Ilonának lett volna esélye, hogy megkapja az akkor megüresedett megyei múzeumigazgatói állást is, ám ennek a feltétele az lett volna, hogy belépjen a pártba, ez viszont nem fért össze őszinte, humanista, keresztény egyéniségével, így inkább Budapestre költözött, ahol hozzáfogott a diósgyőri vár tudományos feldolgozásához.”
Czeglédy Ilona temetésére augusztus 11-én, délután 15 órakor Budapesten, a Lőrinc Pap téri Jézus szíve templomban kerül sor.
A diósgyőri vár aranykora volt ez az időszak