Pozitív fejlemény:
Csöbör Katalin Képviselő Asszony jelezte, hogy több fórumon tájékozódott a szélerőművel kapcsolatos tényekről és lehetőségekről.
A Cervantes szélerőmű
Alsózsolca határában évek óta nem működik ez a 105 m (lapátja hosszával együtt 150 m) magas, cca. 2 MW energiát termelni képes szélerőmű, ami nagyjából két kisváros vagy nagyközség villamosenergia-ellátását biztosíthatná.
És sokunk sajnálatára évek óta még közbeszéd sincs róla. A kihirdetett energia-vészhelyzetben viszont több mint hiba tovább hallgatni.
Kérem a felelős személyeket, mindenekelőtt a térség országgyűlési képviselőjét és a környék polgármestereit, hogy hathatósan és azonnal tegyenek valamit, sőt tegyenek meg mindent, és a kemelyesi erdő fáinak kivágása helyett ezt – a minden melléktermék nélküli – megújuló energiatermelést preferálják. Csupán ennek az egy erőműnek a működésével évi 4-6000 tonna szén-dioxid levegőbe jutását lehet(ne) megakadályozni.
Kérem és remélem a térség lakosságának egyértelmű és határozott kiállását és támogatását is ennek érdekében.
Mivel az energia és a környezetvédelem nem ideológiai kérdés, az eddigi hozzászólások jellege miatt a továbbiakat korlátozom. Megértést kérve.
És?
lejárt a „műszaki”-ja
mellette működik egy 20 MW-os
ja, hogy ez egy sárospataki tanárnéni momentumos picsogása
Ja, hogy ez egy tetű fideszes patkány vinnyogása?
és a hölgy mivel szabályozná ki a szélerőmű áramtermelésének irdatlan nagy ingadozását?
Ja.
A világon sok helyen működnek villamosenergia rendszerekbe integrált szélerőművek, ezt a problémát mindenütt meg tudták oldani, át tudták hidalni. Bezzeg Alsó-Farhátisztánban, ahol egy jégkorong edző szerzi be ezerszámra a használhatatlan és túlárazott lélegeztetőgépek ezreit, ahol inkább törvényt módosítanak hogy egy buta liba államtitkár legyen, ez olyan magas mint majomnak a zongora.
Ne fáradj! Fizess!
” A német állam erőteljesen támogatja a megújulóenergia-forrásokat, de valamilyen okból kifolyólag „elfelejtette” a hálózatok időben történő bővítését. Most ez bosszút áll.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a német megújulós forradalom következtében a „nem szándékolt áramlások” milyen károkat okoznak például a cseh és a lengyel hálózatban azért, mert az északi területeken megtermelt megújuló alapú áram ezen országok hálózatait „használja” annak érdekében, hogy az eljuthasson a déli vagy éppen az osztrák fogyasztókhoz. Az ACER (Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége) becslése szerint a „hurokáramlás” miatti kár 2014-ben már elérte az 1 milliárd eurót is, amiből a magyarországi kár 40 millió euró lehetett. A „nem szándékolt áramlások” ügyében pedig továbbra is megy a jogi csata Németország és Ausztria, valamint a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar energetikai szabályozó hatóságok között.”
Szerencsére ezeket a 2018-as problémákat azóta már megoldották:
– rugalmas üzemirányítással
– rugalmas termeléssel
– fogyasztók informálásával
– hálózatfejlesztéssel
– és a tárolás kapacitásbővítésével.
Üzemirányítás
Mivel a rendszer eleve arra van tervezve, hogy kisebb-nagyobb keresleti fluktuációt kezelni tudjon, ezért az üzemirányítási gyakorlatok megváltoztatása a legköltséghatékonyabb módszer arra, hogy növeljük egy villamos energia rendszer rugalmasságát. A rendszer méretétől, a villamosenergia piac szerkezetétől és egyéb jellemzőitől függ, hogy a konkrét esetben melyek a legmegfelelőbb intézkedések, de üzemirányítás alatt ilyesmikre kell gondolni:
fejlettebb nap- és szélenergia előrejelzések
a villamos energiarendszer működésének gyorsítása óránkéntiról óra alatti teherelosztási időszakokra
az igénybevételi rendszer újraszabályozása, azaz mikor kitől, milyen elvek alapján vesz villanyt a rendszerüzemeltető
rugalmassági tartalék bevezetése a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése során, pl. a termelőknek a gyors felterhelés (azaz a gyors bekapcsolás, termelésnövelés) alapján nyújtott kompenzációval
Ugyanakkor ezek az intézkedések bár alacsonyabb beruházási költséggel járnak, mint a sorban később következők, de közülük több felveti a jelenlegi intézményi, jogszabályi rendszer megváltoztatásának szükségességét. Mivel az európai országok villamos energia piacai egymással szorosan összekapcsolódnak, és rengeteg nemzetközi, így például uniós szabály vonatkozik rájuk, ezért ezen intézkedések egy részét csak hosszadalmas jogi előkészítés után lehetne elkezdeni alkalmazni.
Rugalmas termelés
A különböző termelési technológiák más és más módon képesek részt venni a rendszer rugalmasságának növelésében és ennek költségei változóak, de erre valamilyen módon mindegyik alkalmas.
A hagyományos erőművek modernizálásával növelhető ezek rugalmassága, valamint meghosszabbítható élettartamuk, és így tovább tudnak rugalmassági szolgáltatásokat nyújtani. Még az időjárásfüggő megújulók is alkalmasak lehetnek a rendszer rugalmasságának növelésére, ha bizonyos időpontokban megbízhatóan termelnek .
Itt tehát a már meglévő erőműpark termelésének időpontját, mennyiségét, és a termelés pontos szabályait kell újragondolni. Szükségesek lesznek új szabályzatok, új szerződések. Az Energiaklub csinált egy infografikát arról, hogyan is nézhetne ki egy rugalmas termelési rendszer a jelenlegihez képest.
Fogyasztóoldali válasz (Demand-side Response vagy DR)
Emlékszünk még az éjjeli áram-nappali áram közti különbségre (annak, aki nem)? Na, ez valami nagyon hasonló, csak keverjük bele az okoseszközöket, és máris látjuk magunk előtt a jövő háztartását: egy helyet, ahol okosmérők és erre dedikált szoftverek nézegetik, hogy melyik nagyfogyasztó (hűtő, sütő, hűtés-fűtés rendszer, autó) vagy termelő (napelem vagy napkollektor, geotermikus hő) okos egység keresletét vagy kínálatát milyen áron lehetne kielégíteni, illetve mennyiért lehetne eladni a hálózatra, esetleg jobban megéri-e a házi tárolóban őrizgetni. Egy mini energiatőzsde-alkusz a nappalinkban! Képzeljük el például, hogy telepakoljuk a mosógépünket, és az okoseszközeink pont akkor indítják el a mosást, amikor az áramhoz az adott napon belül a legolcsóbban lehet hozzájutni.
Higgadtabban fogalmazva a DR egy olyan rendszer, amelyben bizonyos (leginkább gazdasági) ösztönzőkkel ráveszünk lakossági, kereskedelmi vagy ipari fogyasztókat arra, hogy megváltoztassák energiafogyasztási mintázatukat, szokásaikat, hogy a terhelésük (egy része) felett a rendszerirányító rendelkezzék.
Képzeljünk el egy kisvárosnyi ilyen lakást és máris felsejlik előttünk, hogy ebben bizony egészen komoly kiegyensúlyozási potenciál van. Vagy mondjuk – egy közelebbi jövőbe nézve – képzeljük el, hogy egy ipari park, vagy az összes magyarországi autógyár részt vesz egy ilyen rendszerben. Ez a módszer segíthet például a csúcsterhelés időpontját akár eltolni, vagy a terhelés egy részét más időpontra áttenni, ami nagyban csökkentheti a kiegyensúlyozási energia felhasználását.
Hálózatfejlesztés
Ahogy az a fenti, hurokáramlásos példából is látszik, a megújulók oly módon is tudják csökkenteni a rendszer hatékonyságát, stabilitását, és így az ellátásbiztonságot, hogy „rossz helyen” termelnek, azaz a kereslettől messze, és miközben tengeri szélerőművektől eljut a villamos energia a szárazföld belsejében lévő gyárakhoz, a messziről utaztatott villamos energia foglalja a vezetékek kapacitásait (amelyeket eredetileg nem erre terveztek!), és ezáltal szűkületet okoz.
A szűkületek és externáliáik megértéséhez nyugodtan gondoljunk egy forgalmi dugóra: ha az egész körút be van állva, nemcsak hogy az autósok nem tudnak sem a körúton, de még a környező utcákban és az egérutakon közlekedni, hanem például a dugó miatt nem haladnak a BKV-s járművek, nem tudnak átkelni a zebrán a gyalogosok és így tovább. Ez a probléma viszonylag könnyen orvosolható új vezetékek építésével, viszont vezetéket építeni (főleg országhatáron átnyúlót) nagyon hosszú és nagyon költséges.
Tárolás
A vezetéképítésénél már csak a tárolás drágább, cserébe a különböző tárolási technológiák nagyjából az összes megújulókkal kapcsolatos műszaki kihívásra kínálnak valamilyen megoldást: a segítségükkel például az időjárásfüggő megújulók is hasonlóan rugalmasan tudnak viselkedni, mint a konvencionális erőművek, illetve az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózat-szintű tárolási megoldásokkal növelni tudja a rendszer rugalmasságát.
Bizonyos megoldások a rugalmassági és stabilitási szolgáltatásokon túl gazdasági hasznot is tudnak termelni (lásd az osztrák szivattyús-tározós vízerőművek példáján keresztül az energia arbitrázst).
A jó hír pedig az, hogy egyre több pénz áramlik a tárolási technológiákkal kapcsolatos kutatásba, és így a tárolás költsége elkezd csökkenni, amitől nagyobb lesz a kereslet a különböző tároló rendszerekre, ami miatt még több pénz áramlik a kutatásba és így tovább, egy pozitív visszacsatolási körforgásban. És ha már a körforgásnál tartunk, végre elérkeztünk a cikk címében foglalt kérdéshez: miért örüljünk?
Azért örülhetünk, mert – leegyszerűsítve – eddig a tárolás megoldatlansága volt az elsődleges akadálya annak, hogy az időjárásfüggő megújulók elterjedjenek, és a címben hivatkozott tanulmány szerint 2030-ra a jelenlegi ár kevesebb, mint felére csökken az akkumulátoros tárolás költsége.
Persze a tárolás sem old meg mindent, és a villamos energia tárolás költséghatékony megoldása sem a kanyarban van még, hanem inkább az alagút végén – de legalább már látszik! Pici öröm, de legalább a miénk. Addig is – amíg beérnek a tárolási technológiák – fejlesszük ki és tartsuk meg a karantén alatti fogyasztáscsökkentő és tudatosságnövelő gyakorlatainkat, mert nagy szükség lesz rájuk! Még akkor is, ha már holnap lendkerekek potyognak az égből! Vigyázzatok magatokra, és ha tudtok, a jövőre is!
Ügyes vagy Gréta, ez a szintednek megfelelő duma, de ki volt az a „szakember”, aki fordította?
Egy ilyen szélzagyva országban rángasd te Visontát, vagy valamelyik gyorsindításút!
De tudjuk a lényeget: a Zorbán!
Egyébként hogy a szintnél maradjunk:
– láttál te már erőművet?
– láttál te már fűben nyuszit?
– láttál te már falon pókot?
Szóval ez a divat most. 🙂 🙂 🙂
Amíg működött, hogyan szabályozták, hülyegyerek? Ja!
ki fizette?
Sehogy. Olyan jelentéktelen a kapacitása, mint a te agyadnak. Na ja! 🙂
Egyébként ez a szélerőmű humbug ott hasznos valamennyire, ahol gyakorlatilag állandó szél van.
Nézz utána ha nem hiszed zöldike.
Magánügy
Az MVM olyan keveset fizetne az áramtermelésért, hogy nem biztos , hogy fedezné a termelő ( karbantartási ) költségeit.
a szőlővel is így van
NA BAROMFIDESZESEK! ELMONDOM M IVAN ÉS MOSTANTÓL AZ LESZ!
.
„Több figyelemreméltó bejelentést is tett Palkovics László a török hírügynökségnek adott interjújában, amiről eddig nem számolt be a magyar sajtó.”
>>nehogy a hirtelen fordulattól kisüljön a barmok agya <>Lehet újratervezni az önhülyítő mantrátokat, most már azt kell hazudni, hogy ti mindig a szélenergia mellett voltatok. Nehéz lehet a nyálcsorgató idióta fideszbarmok élete 🙂 <<
Fiúk, mi tartott ilyen sokáig, vagy már nem baj ha nem fúj mindig a szél, és az sem, ha éjjel nem süt a nap?
az Ő dolga. Nem jött be, mint Sorosnak, Orbán
Adja el! Veszélyes hulladék a lapát
A bolsevik irigység , kárörvendezés nagy energiaforrás.
Tárolódik is
Miskolcot is az hajtja
A nevezett szélkerék kapacitása kb. 2 megaWatt.
Saját szabályzással rendelkezik,a hálózatot nem „rángatja”.
A szélkerék telepítést 1 éves helyszíni szélmérés előzi meg, pontosan azért, hogy a telepítés költsége minél előbb megtérüljön.