A közösségi médiában egyre több poszt és komment jelent meg azt találgatva, miért nem működik a Felsőzsolca és Onga határában található szélerőmű. A 105 méter magas építmény 44 méteres lapátjai már két éve állnak.
A Cervantes szélerőmű 2006 szeptemberében kezdett működni. Az ilyen erőműveket egy ideig KÁT (kötelező átvételi tarifa) kötelezi. Sokan csak megújuló energia díjnak hívják. Ezt a díjat kell az áramszolgáltatónak megfizetnie minden, a megújuló energia hasznosításával nyert egységnyi energia után, amely a hálózatba jut – mindezt gyakran 15-20 évig. Vagyis a megtermelt áramot fix áron kell megvásárolnia az illetékes áramszolgáltatónak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesítése szerint jelenleg 39 olyan szélerőmű van, összesen 151,46 MW kapacitással, amelynek már lejárt a KÁT-támogatása, és ezeknek – teljesítményre vetítve – 97,39 százaléka jelenleg is termel a szabad piacra.
Vannak rá érdeklődők
„Nem éri meg működtetnem, mert 1 Kwh-t megtermelt elektromos áramot 12 forintért tudnék értékesíteni. Korábban 32 forintot kaptam ugyanennyi mennyiségért, ameddig KÁT szerződésem volt” – nyilatkozta szerkesztőségünknek Nagy Zoltán, a Cervantes szélerőmű tulajdonosa, aki arra is rámutatott, hogy a szélerőmű működtetése esetén veszteséget termelne az erőmű. „A legnagyobb tétel egy ilyen erőmű esetében a szervízdíj, ami 22 ezer eurót tett ki éves szinten az én esetemben, mivel az erőmű szervizelését egy ausztriai cég végezte.”
Azt is megtudtuk, hogy a dunántúli erőművek nagy része spanyol tulajdonban van, és azoknak az erőműveknek sokkal szélesebb a piaca, ahova termelni tudnak, valamint még van KÁT szerződésük is.
Nagy Zoltán az erőmű értékesítésén gondolkozik és elmondása alapján már vannak érdeklődők.
boon.hu