Joe Biden elnök most egy olyan javaslatcsomagot fogadott el, amely 369 milliárd dollárral, a teljes magyar GDP kétszeresével támogatja a megújuló erőforrások, az elektromos járművek, a házi napelemek és a klímabarát technológiák elterjedését

2022.08.19.

Kedves Olvasónk,

a héten végre megtörtént az, amire évtizedek óta várt az emberiség: az Egyesült Államok törvényben lépett fel a klímaváltozás ellen. Az éghajlati folyamatokat persze jogszabályban nem lehet csak úgy tiltani, de Joe Biden elnök most egy olyan javaslatcsomagot fogadott el, amely 369 milliárd dollárral, a teljes magyar GDP kétszeresével támogatja a megújuló erőforrások, az elektromos járművek, a házi napelemek és a klímabarát technológiák elterjedését, ami 2030-ig 40 százalék körüli kibocsátáscsökkentéshez segítheti hozzá az USA-t, a világ második legnagyobb szennyezőjét.

KLÍMA

Hogy miért egyre sürgetőbb ez a – sokak szerint még így is nagyon szerény – fellépés, azt a Qubit olvasóinak nem kell nagyon magyarázni, de azért árulkodó az a friss jelentés, miszerint az elmúlt 20 évben duplájára nőttek az erdőtüzek által érintett területek, és csak 2021-ben 16 focipályányi erdő veszett oda minden egyes percben. Ahogy árulkodók azok a fotók is, amelyek Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb folyója, a Duna kiszáradásáról készültek, miközben az emberek tűrőképességét is próbára teszi a hőség, ezért több országban a szieszta bevezetéséért küzdenek.

BALCSI

Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Elfogyhat-e a víz a tóból, fenntartható-e a jelenlegi vízszintszabályozás? Mik lesznek a klímaváltozás helyi hatásai? Mi lesz a nádasokkal és a tó élővilágával? Mennyi betont bír még el a part? Lehet-e a Balaton tízmillió magyar tengere? Kiszámolható-e, hogy mennyit ér nekünk a tó? Ilyen kérdésekre keressük majd a választ. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek, jó lesz!

NAPELEM

A fosszilis energiaforrásokra és az atomra támaszkodó villamosenergia-hálózatra nem meglepő módon egyre több zöld energiaforrás (például napelem) csatlakozna, de ehhez megfelelő előkészületek szükségesek, amelyek a magyar hálózat esetében nem voltak maradéktalanok.

Bár szakértők szerint az országos elektromos hálózat leállására nem kell számítani, a felhasználók feszültségingadozást, a szolgáltatók pedig stabilitási problémákat tapasztalhatnak ott, ahol a háztartási és ipari napelemrendszerek termelése túllépi a hálózaton megengedett feszültséget.

TŰZIFA

Az augusztus elején hozott kormányhatározat, amely az elszabadult energiaárakra és a megnövekedett tűzifaigényre hivatkozva szabta át a fakivágásra vonatkozó szabályozást, újabb tüntetéseket szült, és az ellene felszólaló civil szervezetek el is küldték a több mint 100 ezer magánszemély által aláírt nyílt levelüket Orbán Viktor miniszterelnöknek. Bár kedden Nagy István agrárminiszter módosította a rendelkezéseket, és a természetvédelmi területen lévő állami erdőkben visszahozta a tarvágás tilalmát, a környezetvédők szerint ez még mindig kevés.

TŰZIJÁTÉK

A hírlevél írásának idején még kérdéses, hogy vajon elmossa-e az eső a nagy augusztus 20-i tűzijátékot Budapesten, miközben a vidéki városvezetők sorra lemondták a költséges látványosságot a gazdasági megszorítások, illetve a szomszédban zajló háború elszenvedőivel való szolidaritás miatt.

A politikai megfontolásokon túl azonban más szempontból is támadható a hagyománnyá vált tűzijátékozás – a robbanások folytán a levegőbe kerülő gázok, vegyi anyagok és a por nemcsak a látogatók egészségét, de a vízminőséget és a vízi élővilágot is károsíthatja.

CSALÁS

A Science magazin oknyomozása rég nem látott tudományos botrányt tárt fel júliusban: egy amerikai Alzheimer-kutató több tucat képet és rengeteg adatot manipulálhatott tanulmányaiban, amelyek között olyan nagy hatású kutatásokat is találni, amelyek 15 éve meghatározzák az Alzheimer-kór elleni gyógymódok vizsgálatát.

A csalás miatt több milliárd dollárnyi kutatásfinanszírozás ment kárba, és valószínűleg feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait vagy ezreit.

MENSTRUÁCIÓ

A menstruációs szegénységről és méltóságról már hosszú évek óta folynak a közéleti viták, de Skócia most elsőként lépte meg azt, hogy alanyi jogon ingyenessé tett minden menstruációs terméket az érintetteknek. A skót szabályozás nyomán már Dél-Koreában és Új-Zélandon is készül az állam a probléma kezelésére, miközben Magyarországon csak a civil szervezetek küzdenek az ügyért.

KAMASZOK

A mai magyar kamaszok a kutatások alapján hétköznap 6-7, hétvégén 10-12 órát töltenek az interneten, javarészt a közösségi médián.

Guld Ádám médiakutató szerint az önkorlátozás és a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző.

CIGÁNYOK

Maszlag Fanni, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet kutatója a magyarországi cigányok körében zajló modernizációs folyamatokat vizsgálta, és a megkérdezett cigány nők esetében azt találta, hogy a meglévő hagyományok mellett a többségi értékek, magatartásminták is megjelentek, de a hagyományos értékek sem tűntek el teljesen. A romák újrakonstruált identitása alkalmas a cigányságon belüli szolidaritás kifejezésére, de arra is, hogy könnyebben át lehessen lépni a kisebbség és többség közötti, sokak számára még most is áthághatatlan határvonalat.

BOSZORKÁNYOK

Heti videóajánlónkban legutóbb a Miskolc TV hátborzongató riportját mutattuk be 1967-ből, amelynek főszereplője egy borsodi faluban élő néni, akit lincseléssel fenyegettek, mert azt hitték, hogy az ördöggel cimborál.