A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam jogsértő módon tartott fogva a röszkei tranzitzónában 211 napon át egy négyfős afgán családot, ezért 15 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte az államot, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A menedékkérő családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a magyar állam ellen indított perben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság szerdán hozott ítéletet, megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot.
A strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az éheztetett családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.
A család azért kényszerült elmenekülni Afganisztánból, mert az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen megfenyegették. Hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be őket a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket.
Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében eltörte a karját.
A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól. Mindeközben az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, hogy a család sérülékeny helyzetére tekintettel megfelelő körülmények közé helyezzék át őket.
Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.
Végül 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, amikor a Fővárosi Törvényszék helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.
Ötévnyi működés után 2020 májusában számolták fel a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekültek tranzitzónás fogvatartását. Azóta újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot, legutóbb június elején nyert pert a strasbourgi bíróságon egy iráni menekült család Magyarország ellen.
Nemhiába mondom, ügyes gyerek ez az orbánviki!
Hazugság az egész ! A tranzitzónában senkit sem tartottak fogva, bármikor el lehetett hagyni. Magyarországnak nincs elszállásolási, élelmezési, egészségügyi ellátási kötelezettsége a zöldhatáron át érkező illegális bevándorlókkal kapcsolatban. Ezek nem menekültek, mert az érvényben lévő szabályozás szerint az első biztonságosnak számító ország kezeli menekültként, ők nem határozhatják meg, hogy hol akarnak menekültek lenni. A strasbourgi bíróság nem dönthet arról, hogy kit engedünk be az országunkba, ez beavatkozás az ország szuverénitásába.
Igen, ez beavatkozás az ország szuverenitásába, de az nem sérti a szuverenitásunkat, hogy Brüsszeltől várjátok a tanárok béremelésének fedezetét.
– Egyrészt beleléptünk a (szarba) EU-ba, teljes joggal, akkor ide a suskát ami jár, függetlenül attól, hogy van-e rajtunk sapka a cia-ügynökök szerint.
– Másrészt bármikor visszamehetnek a migráncsbűnözők (az anyjukba) ahonnan jöttek.
– Harmadrészt Orbán a hibás, mert a lőszer sokkal olcsóbb lenne mint a kísérgetés-koszt-kvártély.
De ha Brüsszel fizeti a tanárok bérét, az nem nemzeti hatáskör elvonás?