A rezsicsökkentés visszafogásának bejelentése óta minden olyan termék iránt ugrásszerűen megnőtt a kereslet, amely segíthet enyhíteni a közelgő téli szezon várhatóan elszálló fűtési költségeit. A napelemek, a kandallók és a kondenzációs kazánok mellett ilyenek a hőszivattyúk is. A piac vezető gyártója, a Daikin egy mai sajtóbeszélgetésen azt mondta, július 22. után 160 százalékkal nőtt a magyarországi megrendelésállománya, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak az érdeklődés, de a tényleges vásárlási hajlandóság is óriásira duzzadt.

A magyar háztartások többsége azonban nagyon nehezen tudja megbecsülni, milyen stratégiával tudná a leghatékonyabban kivédeni a magas rezsiszámlákat, ez természetesen azért nagyon nehéz kérdés, mert a válaszok az egyéni élethelyzettől és az ingatlanok minőségétől függnek leginkább.

A Daikin azonban most bemutatott néhány egészen konkrét, Magyarországra szabott példát arra, hogy a termékeivel általánosságban mit lehet elérni. Minden esetben abból indultak ki, hogy a ház jelenlegi fűtési rendszerét megtartják, de alapvetően az újonnan vett hőszivattyúkkal kezdenek fűteni, egészen addig, amíg azok a megfelelő komfortérzetet biztosítani tudják. Az eddigi fűtést csak kiegészítésként használják, amikor a hőszivattyú már nem elég. A hőszivattyú működtetésére használt áramot úgynevezett H-tarifával számolják el, ennek persze a háztartás oldalán több műszaki feltétele is van, de feltételezik, hogy ezt meg lehet oldani. (A H-tarifa eddig is létezett, de most különösen fontos lett, mert nem emelkedik az ára, így sokkal olcsóbbá válik, mint a normál tarifás áram.)

Számításaik szerint egy 80 négyzetméteres (gáz)konvektoros fűtésű lakás átlagos szezonális gázfogyasztása 2200 köbméter, vagyis 471-gyel több, mint a rezsicsökkentéssel támogatott mennyiség. (Bár miután a kormány friss rendelete a gáz fűtőértékét is figyelembe veszi, a kedvezményes mennyiség már nem ugyanannyi az országon belül. Ez az ország egyes részein a kedvezményes 1729-et akár több száz köbméterrel is meghaladhatja.) Ennek a lakásnak a fűtési költsége változtatások nélkül 2,3-szorosára emelkedik, de egy hűtő-fűtő klíma (azaz levegő-levegő hőszivattyú) beüzemelésével évente 400 ezer forintot lehet megspórolni.

Mivel a klímaberendezés és felszerelése 1,7 millió forintba kerül, az évi 400 ezres megtakarítással körülbelül négy év alatt hozza vissza az árát. (Ez persze csak akkor igaz, ha mindent egyszerűen jelenértéken számolunk, de jobbat ma aligha tehetünk, mert például a gáz lakossági árát a következő három-négy évre előre megjósolni ma lehetetlen.)

Ehhez hasonló számolással egy tipikus Kádár-kocka ház gázfogyasztása 3000 köbméter, a fűtési költsége 3,6-szorosára emelkedne, de ez klímával évi 900 ezer forinttal csökkenthető. A bekerülési költség 3,3 millió forint, a megtérülés így 3,5 év.

A harmadik példában egy központi (padló)fűtéses modernebb ház szerepel, ennek szintén 3000 köbméter az éves gázigénye, de ide már levegő-víz hőszivattyús kiegészítést javasolnak. Ennek bekerülési költsége ugyan 4,5 millió forint, de a vele elérhető éves megtakarítás 830 ezer forint, így a megtérülés körülbelül 5,5 év.

A számolásokban természetesen nem szerepelhet, hogy a bekerülési költséget a háztartás honnan teremti elő, ha hitelt kell felvennie hozzá, akkor értelemszerűen alaposan borul az egyenlet, mert az utóbbi időben a kamatszintek is emelkedtek. Másrészt viszont csökkentheti a költséget, ha a lakók állami támogatást tudnak igénybe venni.

A beszélgetésen egyébként kiderült, hogy az alacsony energiaárak egészen mostanáig alaposan elaltatták a magyar lakosságot és az ingatlanfejlesztési piacot. 2017 és 2021 között 100 ezer új lakás épült az országban, 69 százalékban egyedi központi fűtéssel és 26 százalékban épületközponti fűtéssel. Ezeknek az új ingatlanoknak a 74 százalékában a gáz az elsődleges fűtési mód.

A 3,85 millió lakott magyar ingatlanból 2,35 millió valamilyen formában kitett a gáznak, ezen belül 1,7 millió fűtése jelenleg még kizárólag gázzal oldható meg.