A Magyarországon bejegyzett egyház alá tartozó egyes szervezetek Békés, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális konyhákat működtetnek, időseket gondoznak, fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket látnak el, de irányítóik a szervezet vagyonát nemcsak ezen célokra, hanem “tetemes összegben” saját vagyonuk gyarapítására is fordították.
A NAV emellett közölte, a magyar költségvetésből származó támogatás, összesen 3,6 milliárd forint felhasználásához Budapesten napi ezer ember ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték. Volt, hogy a támogatást napi 24 ezer emberre is igényelték, de főzés helyett egy idő után már csak a fiktív számlázással foglalkoztak.
A támogatási összegeket bankszámlákon átfuttatták, majd több mint 3 milliárd forintot ATM-ekből és banki pénztárakban felvettek, és cipősdobozban vitték vissza a bűnszervezet vezetőinek.
A nyomozás olyan fiktív szerződésekre is rávilágított, amelyekkel az állami támogatásokból származó 4,4 milliárd forintos összeg egy hozzájuk köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt.
Ilyen előzmények után a Békés Megyei Főügyészségnél érdeklődött a Narancs.hu, hogy a két, előzetesen lévő férfi esetében meghosszabbították-e a kényszerintézkedést. Megkérdeztük: hány gyanúsítottja van még rajtuk kívül az ügynek, valamint a békéscsabai központú Közösségi Misszión kívül milyen más intézmények, szervek, személyek ellen folyik a nyomozás. Megtudtuk, hogy dr. V. Gy. és dr. V. K. letartóztatását újabb két hónapra, október 22-ig hosszabbította meg a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója a Békés Megyei Főügyészség indítványára. Az ügyészség egyben azt is közölte lapunkkal, hogy az ügyben eddig összesen öt főt hallgattak meg gyanúsítottként – részben költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetőleg egyes gyanúsítottakat pénzmosás bűntette miatt is. Mint közölték,
a nyomozás a Közösségi Misszióhoz köthető számtalan intézmény, belső egyházi jogi személy vizsgálatára kiterjed, de konkrétumokat a nyomozás érdekeire tekintettel nem ismertettek.
Ez nem kevesebbet jelenthet, minthogy az MPE – minden bizonnyal – egyes vezetői, néhány elnökségi tagja ellen is nyomoznak az ügyben. Ez annál is valószínűbb, mert ahogy a júniusi oknyomozó cikkünkben egy belső bizalmas jelentésből idézve írtuk: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet.”
A Narancs.hu előzőleg több alkalommal kereste a pünkösdi egyházat az ügyben, de egyszer sem kaptunk választ kérdéseinkre.