Csökkenthetné a brutális áramárat az ukrán import, de a magyar állam nem kér belőle

Júliusban jelentkezett is egy új eladó a magyar piacon: az ukrán állam. Ám az importot felügyelő MAVIR, (az állami MVM leányvállalata) eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét.

Információink szerint augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt. Mivel a MAVIR egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, ennek a pontos okát nem tudjuk.

Több egymástól független iparági forrásunk szerint politikai döntés lehet a háttérben. A találgatások szerint a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot, főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról. (A kormány 700 millió köbméter gázt igyekszik vásárolni a szokásos évi szállításokon felül, ebből eddig 52 millióra sikerült leszerződni.)

Más vélemények szerint a MAVIR 2023-ra vár, amikor új elszámolási rend lesz már életben az EU-s tagállamok és Ukrajna között a határkapacitásért felszámított díj elosztásában, és a MAVIR akkortól ár közvetlenül is kereshetne az üzleten. Ugyanakkor ez utóbbi nem túl meggyőző magyarázat a mostani késlekedésre, hiszen veszteség a magyar céget most sem érné, és a későbbi bevételeit sem veszélyeztetné, viszont a hazai fogyasztók és általában a magyar gazdaság jól járna, ha több áram lenne a piacon.

Ukrajna gyors kapcsolódása

Ukrajna már 2017-ben megállapodott az európai áramrendszert felügyelő ENTSO-E nevű szervezettel, hogy a hálózatát összekötnék az európaival. Az ENTSO-E az EU-s tagállamok mellett a balkáni országokat, a norvég, a svájci és a brit hálózatokat is lefedi, így nem volt semmi rendkívüli abban a tervben, hogy egy EU-n kívüli ország is csatlakozna. A csatlakozással párhuzamosan Ukrajnának fel kellett készülnie arra is, hogy leváljon az orosz elektromos hálózatról.

Az ukránok idén év elején azt tervezték, hogy a váltást 2023-ra meglépik, és ennek érdekében február 23-ról 24-re virradó éjjel, pontban éjfélkor leváltak az orosz rendszerről, és csatlakoztak az európaihoz. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez egy háromnapos tesztüzem lesz, utána visszaállnak ideiglenesen az orosz kapcsolatra, hogy a teszt tapasztalatai alapján kijavíthassák az esetleges hibákat.

A teszt ötödik órájában azonban az orosz hadsereg kilőtte az első rakétákat Kijevre, megindultak a tankok egyszerre több határnál is, elkezdődött a háború. Ukrajna azóta sem kapcsolódott vissza az orosz rendszerre, és kérték az európaiakat, hogy maradhassanak náluk. A végleges csatlakozást az ENTSO-E március 16-án hagyta jóvá, de a két fél közötti kereskedelmet akkor még nem engedélyezte, mert különféle technikai követelményeket szabott ehhez. Ezeket nyár közepére tudták az ukránok teljesíteni, és július 1-jétől megindulhatott az áramexport Ukrajna felől az EU-ba. A fejlemény jelentőségét mutatja, hogy az amerikai kormány energetikai minisztere külön nyilatkozatban üdvözölte a lehetőséget, amellyel elsőként Románia élt.

Kezdetben nem volt világos, hogy a háborúban álló ország képes lesz-e áramot exportálni, de egyelőre úgy tűnik, hogy egyre több feleslege van. A háború kitörése óta ugyanis az ukrajnai áramfogyasztás 30 százalékkal csökkent, miközben az erőművek közül továbbra is termelnek azok, amelyek nincsenek orosz megszállás alatt, és a vezetékrendszer is megmaradt, illetve ahol megsérült, ott gyorsan kijavították.

Csak egyetlen szomszéd nem kér belőle

Ukrajnából három ország irányába megy áramvezeték, amelyen exportálni lehet: Románia, Magyarország és Szlovákia felé. Románia és Szlovákia vásárol is, maximálisan kihasználva az ukrán kapacitásokat. Vásárol Ukrajnából áramot Lengyelország is, de olyan vezetéken, amely nem kapcsolódik az ukrán hálózathoz, hanem két ukrajnai erőműből közvetlenül, zárt rendszerben megy rajta az áram. De a lengyelek meglátták a lehetőséget az ukrán hálózat európai integrációjában, június óta építik a rendes kapcsolatot is, és a terv szerint 2023 elejére el is készülnek a munkával.

Jelenleg 250 MW áramot ad el óránként Ukrajna az EU felé, ennek fele-fele megy Romániába és Szlovákiába. Az ukránok ezt a mennyiséget növelni is tudnák, és pénteken dönt az ENTSO-E, hogy további 100 vagy 150 MW mehet-e még tőlük az európai rendszerbe. Az év végére ezt is bővítenék, akár 600 MW-tal. Ehhez már kellenének a magyarok is, mert a Románia és Szlovákia irányába menő vezetékek kisebb kapacitásúak, mint amivel Magyarország felé lehetne vinni az áramot. Illetve az épülő lengyel kapcsolat is elviheti addigra a plusz mennyiséget.

Nem nagyon olcsó, de a kínálati mennyiség növelése sokat számíthat

Ukrajnában az áram hatósági áras, és tizedannyiba kerül, mint a magyarországi tőzsdén múlt héten. Csakhogy nem ezen az áron lehet importálni, mert az ukrán állami rendszerirányító olyan díjat kér a határkapacitás használatáért, amivel már megközelíti az EU-s piacit a termék végső ára. Energiakereskedőktől úgy hallottuk, hogy megawattonként 5-6 euróval jön ki így olcsóbban az ukrán áram, mint az aktuális hazai tőzsdei ár.

Az árak letörésében mégis komoly szerepe lehet az ukrán áramnak, mert a felkínált mennyiség növelése szinte automatikusan visszafogja a drágulást. Éppen ezért vesznek meg a románok és a szlovákok jelenleg is minden felkínált MW-ot Ukrajnából.http://Csökkenthetné a brutális áramárat az ukrán import, de a magyar állam nem kér belőle