Meghalt Mihail Gorbacsov

„Ma este, hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt Mihail Gorbacsov” – jelentette be a Moszkvai Központi Klinikai Kórház. A politikus az utóbbi heteket már kórházban töltötte és élete utolsó éveiben már egyre inkább elszigetelődött, többször is panaszkodott arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem hajlandó elfogadni a tanácsait.

Gorbacsov nem támogatta Oroszország ukrajnai akcióját, a két nemzet közötti béke helyreállítását szorgalmazta. Putyin politikáját értékelve a közelmúltban kijelentette, az ukrajnai beavatkozás mindent megsemmisített, amit az ország az előző években elért.

Míg Gorbacsovot Nyugaton nagyra értékelik azért, hogy viszonylag békésen hullott szét a Szovjetunió és katonai összecsapás nélkül ért véget a hidegháború, Oroszországban nem volt népszerű. Sokan azzal vádolták, hogy elárulta hazáját és nem tett meg mindent az államszövetség életben tartása érdekében.

54 évesen a hatalomban

 Az 1931-ben született Gorbacsov 1985-ben vette át a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) vezetését és 1990 márciusában kapta meg a Szovjetunió elnöke címet. Ezt a posztot egészen az államszövetség széteséséig, 1991. december 25-ig töltötte be. Valós hatalma azonban már korábban véget ért: miután 1991 augusztusában a keményvonalas kommunisták puccsot kíséreltek meg ellene, az államcsíny-kísérletet meghiúsító Borisz Jelcin – későbbi orosz elnök – kezébe kerül az ország irányítása.

Az államfőként hivatalban töltött utolsó hónapokban Gorbacsov megpróbálta megmenteni az uniót, ám a 15 tagköztársaságot kormányzó vezetők már nem hallgattak Moszkvára. Elsőként a balti tagállamok – Észtország, Lettország és Litvánia – jelentette be a kilépést, s végül Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna alkuja adta meg a birodalomnak a kegyelemdöfést. A Szovjetunió romjain létrejött Független Államok Közössége sohasem lett valóban működőképes államalakulat, s most úgy tűnik, Vlagyimir Putyin ezt belátva Oroszországba próbálja meg reintegrálni az egykori Szovjetunió több területét.

Pártőtitkárként és államfőként megkísérelte megreformálni a Szovjetuniót – meghirdette a peresztrojkát és a glasznosztyot (átépítés és nyíltság) – ám a változtatások későn jöttek, és csak súlyosbították a helyzetet. A magánszektor beindítását célzó erőfeszítései következtében megszakadtak a tervgazdaságra épült termelési folyamatok, melynek következtében súlyos áruhiány alakult ki.

Kudarc otthon, siker külföldön

Otthoni népszerűtlenségének oka nem csak a Szovjetunió „szétverése” volt, hanem az általa kezdeményezett szuhoj zakon (száraztörvény), amellyel megkísérelte visszavetni a tragikus méreteket öltő alkoholfogyasztást. A kísérlet azonban meghiúsult, a törvényt vissza kellett vonni, viszont a szuhoj zakon miatt kivágták a grúziai szőlőültetvények jelentős részét.

Gorbacsov az utóbbi években többször is beszélt arról, mit csinált volna másképpen. Példaként megemlítette, sokkal korábban ki kellett volna lépnie az SZKP-ból és egy saját pártot kellett volna létrehoznia. „Az SZKP annak ellenére a reformok gátjává vált, hogy a programot maga a szervezet hirdette meg. De a pártvezetők azt akarták, hogy ezek a reformok csak a felületet érintsék, úgy gondolták elég csak a homlokzatot átfesteni” – magyarázta a politikus. Élete végére egyedül maradt: felesége Raisza 1991-ben meghalt, lánya pedig nem Oroszországban él.https://hvg.hu/vilag/20220830_