A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.

Némi meglepetésre júliusban az államháztartás központi alrendszere (amibe az önkormányzatokat nem számolják bele, de a kormány alá tartozó központi költségvetést, a TB-kasszákat és az elkülönült alapokat igen) 255,7 milliárd forint pluszban zárt. Meglepetésre, hiszen ebben az évben addig csak a januárt sikerült vaskos hiány nélkül megúszni.

Az egyenleget ráadásul a TB-kasszák hiánya húzta le, maga a központi költségvetés 311 milliárd forintos pluszban zárt.

A megelőző hónapok hatalmas deficitjein azonban mindez csak valamelyest szépíteni tudott: a központi alrendszer halmozott hiánya július végén 2,6 ezer milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 3,2 ezer milliárd forintos hiány 83,6 százalékának felel meg.

A nyugdíjkassza a 13. havi nyugdíj nélkül is megborult

Az év elején elszállt hiányt elsősorban az magyarázza, hogy az Orbán-kormány (még az előző, ezen a néven a negyedik) az országgyűlési választások elé időzítve jelentős kifizetéseket rendelt el a büdzséből a lakosság felé. A legnagyobb tétel a gyerekesek jövedelemadó-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj bevezetése és kifizetése volt.

 

A nyugdíjkasszát megborította a 13. havi nyugdíj bevezetése
© Fazekas István

Utóbbi a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentése szerint 386 milliárd forintba került. A 13. havi nyugdíj kifizetése nyugodtan tekinthető klasszikus népszerűségnövelő kormányzati intézkedésnek, de a nyugdíjkassza kiadásai ezen túl is jelentősen nőttek. Mivel a 2022-es költségvetést a kormány 5 százalékos inflációval tervezte, a nyugdíjakat ennyivel emelték. Ám az infláció ezt jóval meghaladja, így szükség volt kiegészítő emelésekre (és szükség lesz még kiegészítőt kiegészítő emelésre). Összességében a nyugdíjkasszának július végéig 2,8 ezer milliárd forint kiadása volt, ami 494 milliárd forinttal haladta meg 2021 első hét hónapjának kiadásait.

A nyugdíjkassza enyhén szólva nincs egyensúlyban, amit jól mutat, hogy az első hét hónapban az államkincstár 526 milliárd forint központi támogatást utalt át a nyugdíjalapnak, ami 233 milliárd forinttal több, mint a 2021 első hét havi költségvetési hozzájárulás.

A béremelések miatt befolyik a gyerekesek szja-visszatérítése

Ami a gyerekesek szja-visszatérítését illeti, a központi költségvetésből 1044 milliárd forint szja-val kapcsolatos kiutalás történt. Az összeg nagy része az szja-visszatérítést takarja, a kifizetés 2021 első hét hónapjában mindössze 153 milliárd forint volt, a különbség 891 milliárd forint. Ugyanakkor a bérek növekedésének köszönhetően az állam jövedelemadó-bevételei nagyon megugrottak, július végéig 2378 milliárd forint folyt be, ami 585 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakában.

A két folyamat eredőjeként a költségvetés július végi szja-egyenlege 1334 milliárd forinton állt, ami csak 306 milliárddal kevesebb a 2021 július véginél. És ami fontosabb, az egész éves terv 46,5 százaléka. Feltételezve, hogy az év hátralévő részében a bérkiáramlás nem csökken, meglesz a betervezett 2,9 ezer milliárd forintos szja-bevétel a büdzsében, sőt az első hét havi pluszbevétel alapján az túl fog teljesülni. Márpedig visszaesés nem várható, ugyan gazdasági válság van kibontakozóban, ez a foglalkoztatottságra (még) nincs hatással, a béremelkedési ütem pedig a magas infláció miatt még gyorsabb is a vártnál.https://hvg.hu/gazdasag/20220903_Az_emberek_mar_kamatostul_visszafizettek_a_valasztas_elotti_osztogatast_a_koltsegvetesbe