Most lesz végzetes, hogy a kormány kivéreztette az önkormányzatokat
Most lesz végzetes,
Az energiaár-robbanás miatt a településeken nincs pénz világításra, fűtésre, menzára.
Az önkormányzatok költségvetéséből legalább 3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a jelenlegi árakon a következő egy évben is ki tudják fizetni a villany- és gázszámlákat. Ez a települések eddigi összköltségvetésének a kétszerese, ha pedig a fizetnivaló az államra szakadna, akkor az államháztartás hiánya duplázódna.
A települések összköltségvetésének 60 százalékát a bérköltségek teszik ki, abból nem tudnak lecsípni, és ha a 15 százaléknyi energiaköltség tízszereződik, akkor a település finanszírozhatatlanná válik. Márpedig a két évvel ezelőttihez képest mintegy tízszeresek az energiaárak – így kéne áramot és gázt venni 2023-ra. Sok esetben azonban az önkormányzatok most ajánlatot sem kapnak az energiakereskedőktől – legalábbis hosszú távút, legalább egy évre szólót nem – mert az árak nemcsak magasak, de nagyon volatilisek is, és a kereskedő sem akar rajtuk bukni.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) jóslata alapján állami segítség nélkül
a helyhatóságok 90 százaléka nem lesz képes kigazdálkodni a megemelkedett energiaárakat, kétséges, mi lesz a közvilágítás, a fűtés, a kulturális intézmények, a fürdők és a menzák sorsa.
Teljes cikkünket elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.
Jelentkezz a Miskolci Boschba határozatlan idejű munkaszerződéssel
Alapbér: 235.000Ft
+362
A nyugdíja nem éri el a 100 ezret, gázszámlája viszont 26 ezerről 118 ezer forintra nő | 24.hu
A p
pexels
A oroszoktól vásárolt gáz árával kapcsolatos kényes pont tisztázódott a mai kormányinfón: kiderült, hogy milyen áron vásárolta az MVM tavaly augusztusban az orosz energiát. A miniszter válaszában kimondta: az ár és a vásárlás értéke a rotterdami tőzsdei árhoz igazodott. Közvetve ez azt jelenti, hogy emiatt kellett júliusban hozzányúlni a rezsicsökkentés gázárat érintő részéhez. Viszont az is kiderült, az árhoz kapcsolódó költségeket nekünk alacsonyabban számította fel az orosz fél.
Milyen áron szerzi be Magyarország ezt a gázt? – tették fel a kérdést a mai kormányinfón Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek. Erre úgy felelt, hogy ez üzleti titok, de a képlet a rotterdami tőzsdei árhoz igazodik. A rotterdami értéktőzsde ára a gázár alapja, amelyen elszámol a magyar állam Oroszországgal – fogalmazott, de egy újabb kérdésre úgy pontosított, hogy az „ár alapja” a rotterdami tőzsde (TTF) és „ami ahhoz járulékosan csatlakozó költség, ez lényegesen kedvezőbb”, mint bármely korábbi szerződés, melyet az oroszokkal kötöttünk.
(A legfrissebb hírek itt)
Lényegében ezzel a megfogalmazással egy hosszabb ideje tartó homályos pont tisztázódott. Tehát tavaly augusztusban az Gazpromtól vásárolt gáz árképlete nem fix volt, hanem rugalmas, és a tőzsdéhez igazodó ár szerepelt benne, viszont a gázár alapjához kapcsolódó költségek jóval kedvezőbbek voltak, mint korábban.
Mindez azért érdekes, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök február elsején azt hangoztatta az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott megbeszélésen, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt, utalva ezzel arra, hogy valamiféle extra kedvezmény kaptunk. A magyar kormányfő pedig a tárgyalást követően azt hangsúlyozta az orosz RT televízió élő adásának tudósítása szerint, hogy „Magyarország élvezi majd egész Európában a legolcsóbb gázárat”. A magyar kormány oldalán közzétett összefoglaló pedig azt emelte ki, hogy az olcsó orosz gáz a rezsicsökkentés fenntarthatóságának alapja, pontosabban „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”.
Figyu, rezsiszilárd! Legyen 18 fok a kaszinókban, ne a gyereinket ültessétek a hidegbe!
https://uploads.disquscdn.com/images/f5e81ac5992ebef762e8be5f4c8deaa3f0c49992233647960ace03fc381d2b52.jpg?w=800&h=445