A kolozsvári egyetemi tanár a Megbeszéljük című műsorban fejtette ki véleményét, tudósít a Klubrádió. Tibori Szabó Zoltán szerint aggasztó párhuzamok mutatkoznak Ceaușescu és a magyar miniszterelnök politikája közt. Ha véres leszámolás nem is, de a népharag valószínűleg el fogja érni Orbán Viktort, mondta.
Hozzátette:
Tibori Szabó Zoltán szerint ezen esetek miatt gyakran kell magyarázkodniuk azon román barátaik előtt, akik mindig következetesen kiálltak a magyarság és általában a kisebbségi jogok mellett. Ez a fajta tapintatlanság – amire szerinte legutóbb Orbán tusnádfürdői beszéde során került sor – például az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) vezetőit rettenetesen kellemetlen helyzetbe hozta, hiszen egy kormánykoalíciónak a tagjai, akiknek magyarázkodniuk kell a magyar miniszterelnök fajelméleti fejtegetései miatt – tette hozzá Tibori Szabó.
Párhuzamok?
Szerinte ez a folyamat már régóta tart. Az elmúlt években többször eszébe jutott párhuzamot vonni Orbán és a volt román diktátor, Ceaușescu közt. „Az első hasonlóság az volt, amikor
– mondta az egyetemi tanár. Hozzátette, Ceaușescu falujában mára romhalmazzá vált az épület.
A műsorvezető, Bolgár György felvetette, hogy abban is összehasonlítható Orbán Viktor és a „Kárpátok géniusza”, hogy mindketten provokálják a saját szövetségeseiket. Orbán folyamatosan támadja az Uniót, míg Ceaușescu igyekezett függetlenedni a szovjet blokktól, mondta. „A párhuzam annyiban sántít, hogy Magyarország önkéntesen tagja az Uniónak, míg a kommunista Románia szovjet megszállás alatt állt” – egészítette ki Tibori Szabó.
Szerinte mindkét vezető antiszemita kijelentéseket enged meg magának. Ugyanakkor úgy véli, Orbán váltig tagadja, hogy ő vagy a kormánya antiszemita volna, ennek bizonyítására pedig a jó kapcsolatot szokta felhozni Izraellel. Tibori szerint azonban ez a jó kapcsolat csak attól függ, hogy éppen ki van kormányon Izraelben. Hozzátette, a kormány látszólag elítéli a gyűlöletbeszédet, az internetes tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a magyarországi közhangulatban felfedezhetőek a „lappangó antiszemitizmus” jelei.
Tibori Szabó szerint ugyanakkor „az autokráciáknak gyakran elég egy banánhéj, hogy azon elcsússzanak.
– vélekedett. Hozzátette, bár Orbán sokban hasonlít Ceaușescuhoz, valószínűleg „nem véres kivégzés, hanem egy oroszországi vagy brazíliai villába elvonulás lesz az osztályrésze”.
Ez a „kolozsvári magyar” pontosan úgy mekeg, mint Ceaușescu idejében tette. Beszarva. 😛
Egy magyarokat gyűlölő zsidóval több vagy kevesebb van Romániában. Nem mindegy?
Állítja ezt egy zsidókat gyűlölő valaki. (Mert attól, hogy mellét döngetve magyarkodik, még nem biztos, hogy magyar…)
Nálunk már megvan a felhozatal.
anyád végzi úgy!
Hiába no, nem tudsz elszakadni a családi tapasztalatoktól te kis összefosott!
Ja. Mert A dakota inkább a Szaddam forgatókönyv szerint bukik.
a bolsi bűzmirigy lesz a vegyifegyver, mi?
Kövér Laci is be lesz vetve?
Sem az mszmp-nek sem a KISZ-nek nem volt tagja.
Időközben hányingere lett az mszp-től
Még mindig ragaszkodsz a mesédhez Laci? :):);)Család hogy van?Apa anya,nagyszülők? :):):)
ténykérdés
Idézd, mikor és hol mondta kövérlaca, hogy hányingere lett az MSZP-től?
Ennyi elég is:
„Tényfeltáró írásaiért, riportjaiért és tudósításaiért több alkalommal sajtóperbe fogták vagy szakmai becsületbíróság elé idézték. Bírái előtt következetesen síkraszállt a sajtó- és a véleményszabadság védelméért, majd az európai szakmai és joggyakorlathoz viszonyító tanulmányokban foglalt állást az újságírói szabadság korlátozása ellen:
A kisebbségi jogok és a nyilvánosság, in: A nyilvánosság rendszerváltása. Szerk. Vásárhelyi Mária és Halmai Gábor, Budapest, 1998;”
síkraszállt Dimitrov is
„A marxista udvari történetírás kínosan agyonhallgatta, hogy a lipcsei per hősének beállított ortodox bolgár kommunistát, Georgi Dimitrovot nem „zseniális védekezése és perbeszéde” mentette meg a börtöntől,
HANEM A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS IDEJÉN A GESTAPO, VALAMINT A NÉMET TÁRSSZERVÉHEZ HASONLÓAN HÍRHEDT SZOVJET TITKOSSZOLGÁLAT, A GPU KÖZÖTT LÉTREJÖTT TITKOS PAKTUM.
Dimitrovot és bolgár kommunista társait ezért mentették fel, majd 1934. február 27-én, pont egy évvel a Reichstag felgyújtása után – szintén a Gestapo -GPU titkos megállapodás alapján – Németországból a sztálini Szovjetunióba toloncolták ki őket…”
a bolsi bűzmirigy lesz a vegyifegyver, mi?
Az a baj tudod, hogy a Fidesz lett az igazi bolsi párt, ami a komcsi Putyin seggét nyalja.
Aki nem hiszi, nézzen utána, hogy milyen zászló alatt masíroznak Ukrajnában az orosz tankok! A lustábbak kedvéért elárulom: a Szovjetunió zászlaja alatt!
bevetted?
Tudom, tudom, te csak azoknak a videóknak hiszel, amit maga az FSZB hamisít!
Na ja, az ukrán „felvételek” szerint. 😛
Sőt, az oroszok által hónapokkal ezelőtt elfoglalt atomerőművet is az oroszok lövik.
Természetesen ukrán források szerint. 🙂
Nomeg egy halom hollybudi forgatókönyv szerinti marhaság. Ukrán színekben.
Aki nem hiszi, az pityinseggi! 🙂 🙂 🙂
szivárványos moslékkoalíciós mantra
Eeegen? és Jelcin volt a liberális, mi?
Tetszett is az amcsiknak
Európában lényegében példátlan, amit Orbán művelt. Soha más országban nem történt meg, hogy egy család hatalomra kerülve lényegében magára iratta az ország javainak jó részét. Sem a náci Németországban, sem a Szovjetunióban, és csatlós országaiban így Romániában sem, Albániában sem, és a Frankó diktatúra alatt Spanyolországban sem. Ilyen csak Európán kívül történt, Afrikában és Ázsiában.
Imádom mikor az impexes haverjaidat kerülgeti a guta.
bolsevik nagyotmondás
UNCSI
„Kollégámmal, Király Miklóssal a következő felfedezést tettük:
Márai Sándornak Ami a naplóból kimaradt 1945-1946 c. könyvének Torontóban a Vörösvárynál kiadott első kiadásának (a magyarországi megjelenés éve 1992) 308. oldalán ez olvasható:
„Nincs nekem a zsidókkal semmi bajom. Csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik között feltűnően sok a zsidó.”
Márainál ez a naplójegyzet külön gondolati egység, a megelőző bejegyzés alapján tudható, hogy Radnótival kapcsolatban jut eszébe.
Ez az egyik adat. A másik adat a következő:
Esterházy Péternek Harmonia caelestis c. Budapesten a Magvetőnél 2000-ben megjelentetett könyvének 598. oldalán ezt találjuk:
„Nincs nekem a zsidókkal semmi bajom. Csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik közt föltűnően sok a zsidó.”
A két szöveg közötti különbség (között – közt és feltűnően – föltűnően) nem tekinthető érdeminek. Esterházynál a két mondat egy visszaemlékezés keretében jelenik meg az író édesanyja szájába adva. A részlet egy olyan jelenet, melynek során az író édesanyja egy becstelennek bemutatott zsidó emberrel találkozik, és ennek kapcsán mondja a fentieket. Esterházy semmilyen eszközzel nem utal arra, hogy idézetet használna.
Márai elsőbbsége életkori okból nem lehet kérdéses.
A szerzői jogról szóló törvény 12. § (1) bek. szerint „A mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni.” Ezzel összhangban a 34. § (1) bek. így rendelkezik: „A mű részletét […] a forrás valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” A törvény 31. § (1) bek. kimondja, hogy „A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.” Márai Sándor 1989-ben halt meg. A törvény sehol sem utal arra, hogy a „részlet” mekkora lehet, sem önmagában mérve, sem bármelyik műhöz viszonyítva.
Ezek idáig tények. Amiért a kollégák véleményét kérdezem, az a következő probléma. Bármely mű részlete annak egyetlen szava is. A szerzői jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni későbbi művekben magyar szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszeműen eldönthető korlát, amelynél nagyobb terjedelmű egybeesés esetén a később keletkezett műben található részletet idézetnek kell tekinteni. Erről azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal ilyesmire); kérdésem, hogy az idézett két mondat Önök szerint átlépi-e ezt a korlátot, azaz idézett-e Esterházy Péter.
Továbbá eldöntendő, hogy a törvény alkalmazása során mit kell tenni abban az esetben, ha a két részlet egybeesése nem idézési szándék, hanem véletlen következménye, amikor esetleg a későbbi szerző a korábban megjelent részletet nem is ismerte. A konkrét esetben Önök szerint feltételezhető-e, hogy Esterházy nem ismerte a Márai-művet, és a két mondat gyakorlatilag teljes egybeesése a véletlennel magyarázható? Ehhez a kérdéshez tartozik még, hogy a véletlen ténye mentesíti-e a jogosulatlan felhasználót.
Meg lennék tisztelve, ha a fentiekkel kapcsolatban a szerzői jogi kérdésekben is jártas kollégák illetve bármelyik nagyra becsült kollégám közzétenné véleményét.
Köszönettel
Csabay Károly
mb. igazgató
ELTE BTK KK”