Miskolc. Mindenki panaszkodik, de Veres Pál gyanúsan csendben van, a helyi Fideszes hülyegyerekekkel kardozik…

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) jóslata alapján állami segítség nélkül a helyhatóságok 90 százaléka nem lesz képes kigazdálkodni a megemelkedett energiaárakat. A településeknek a legtöbb esetben januárig van rendezett energiaszerződésük, de hogy mi lesz 2023-tól, az egyelőre homályba vész, a Fővárosi Önkormányzat vezetői is csak azt tudják hajtogatni, hogy a körúti villamos jövőre is járni fog – de hogy áramszedővel vagy lóvontatással, azt nem teszik hozzá.

„Ha be kell csődölnünk, akkor csődöljünk be a legelőnyösebben: azaz inkább a város csődöljön be, de a lakosokat mentesítsük ettől”

– mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbikból két éve távozott egri polgármester, aki jó politikus módjára előremenekült, és „rezsicsökkentő” intézkedéseket lengetett be. Ha a héten a rendkívüli közgyűlés is jóváhagyja azokat, akkor az egri önkormányzati lakások bérlőinek, illetve az önkormányzati ingatlanokban működő vállalkozásoknak az idén például már nem kell lakbért fizetniük, jövőre pedig a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak is elengednék az építési adót.

A polgármester szerint a város számára mindez 200 milliós kiesést jelentene, ami nyilván hiányozni fog a költségvetésből, de az összeg ahhoz édeskevés, hogy megmentse a települést a csődtől. Mirkóczki azt reméli, hogy ez a lépés számos vállalkozás talpon maradását, és így munkahelyek megmentését eredményezi. Azt is tervezik, hogy átalakítják a szociális támogatások kritériumrendszerét, és így valamennyi olyan egri háztartáson segíteni tudnak, amely kifejezetten a rezsiválság miatt kerül bajba. A polgármester ebbe a színes-szagos selyempapírba csomagolta a kellemetlen híreket, vagyis azt, hogy várhatóan bezárják az uszoda, a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház, valamint az Egri Kulturális és Művészeti Központ épületeit. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkatársak továbbra is kapnának fizetést. Hasonló kényszermegoldásai vannak a Fidesz székesfehérvári polgármesterének, Cser-Palkovics Andrásnak is, aki azzal számol, hogy januárban és februárban egyáltalán nem nyitják ki a Vörösmarty Színház kapuit.

Az önmagukban tehetetlenségre kárhoztatott önkormányzati szövetségek érthető módon egyeztetni akarnak a kormánnyal, a gödöllői polgármester, Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökeként levelet is írt a belügy- és a pénzügyminiszternek, és a TÖOSZ is a kormánytól vár segítséget. Gémesiék az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását kezdeményezték. A MÖSZ elképzelése az, hogy a kormány hozzon létre egy gáz- és áramkvótát, amelyből a települések vásárolhatnának.

A TÖOSZ elnöke szerint viszont az adóerő-képesség alapján számított működési támogatást kellene a megnövekedett rezsiköltségek arányában megemelni. Schmidt Jenő annyira nem lát más kiutat az előbb vázoltaknál, hogy ki is jelentette: novemberben már nem fogja azt a korábbinál tízszer magasabb gázszámlát kifizetni, amely Tabon, ahol ő polgármester, a napokban érkezett meg az óvodába.

„Szeptemberben befizetjük, még októberben is, de novemberben már nem”

– közölte a fideszes városvezető. Schmidt szerint ugyanis nemcsak az a probléma, hogy magas a számla, de gyanítja, hogy még a szolgáltatók sem készültek fel az új tarifarendszerre, így még az is lehet, hogy a kalkulációk nem is pontosak.

Számos önkormányzat a közétkeztetés díjait is kénytelen volt megtoldani, már amelyik képes volt erre, ha a képviselők nem akarták az élelmiszerárak emelkedését és a menzai rezsirobbanást is a családokra terhelni. A kilencezer főző- és melegítőkonyha kétharmadát még önkormányzati cégek működtetik, csak a harmada van magáncégek kezében. Főként az ezer adag alatti menzák maradtak a települések saját hatáskörében, a nagyobb kapacitásokat már korábban kiszervezték magáncégeknek.

Ez utóbbiak zömmel országos lefedettséggel dolgoznak, és a portfóliójukban nem csak a közétkeztetés szerepel, vagyis könnyebben túlélik a szűk esztendőket. Békéscsaba például májusban szerződött a Pannon Menza Kft.-vel, így megszabadult az önkormányzati konyhától és a dolgozói bérek terhétől is. Igaz, az ételek minőségére is kisebb a ráhatása. Makón egy öszvérmeg­oldással kerülték el a díjemelést: megállapodtak a szolgáltatóval, hogy a spórolás jegyében a település átveszi a melegítőkonyhai feladatokat a külföldi hátterű magáncégtől.

A kistelepülések teljesen kiszolgáltatottak, még a termálfürdője miatt tartalékolni képes Cserkeszőlő is attól tart, hogy bekebelezi őket az állam. A kunsági falut a fürdő tartja el, a kétezer fős településen éppen amiatt zúdultak fel, hogy az energiaárakra hivatkozva a Magyar Fürdőszövetség elnöke a gyógy- és wellnessközpontok felének bezárását vizionálta. A községben nem örültek a negatív reklámnak, mert az életük a vendégek számától függ, eszük ágában sincs bezárni a gyógyvizű strandot. Tulajdonképpen semmi gondjuk sem volna, ha a vízművek állami ölelését nem gondolnák halálosnak.https://hvg.hu/360/20220908_Lefagyva_rezsi_onkormanyzatok