SELYEMFIÚVAL BŐVÜLT MISKOLC

Veress Tamás gyűjteményi vezető érdeklődésünkre elmondta, bár Liszt-majmocskákat 2010 óta tartanak az állatkertben, most azonban egy új tenyészpár érkezett Miskolcra.

– A nőstény nyár elején költözött hozzánk a Nyíregyházi Állatparkból, a hímet viszont jóval távolabbról, Olaszországból kaptuk. Most már együtt vannak a kifutójukban, bízunk abban, hogy hamarosan utódoknak is örülhetünk majd – mondta a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a faj az egyik legveszélyeztetettebb főemlős a Földön, csak Kolumbia északnyugati régiójának őserdeiben fordul elő, ott is alig néhány ezer példánya él.

A faj a nevét Liszt Ferencről kapta, mivel fehér sörénye a híres zeneszerző időskori hajviseletére emlékeztet. Az újonnan érkezett pár a nagy szőröstatukkal közös kifutójukban él, a nap nagy részében aktívak. A családok szagjelekkel jelölik területüket, a csapat tagjai pedig hangjelzésekkel kommunikálnak egymással. A kölykök hordozását elsősorban a hím és az idősebb kölykök végzik, a nőstény a szoptatás idejére veszi át őket. Ennek a közös gondozásnak a hatására a karmosmajmok utódnevelése az egyik leghatékonyabb a majmok körében. Ivarérettségüket másfél-két éves korukra érik el. Kis elterjedési területén már csak mintegy 6-7 ezer példánya élhet, ezért kritikusan veszélyeztetettnek minősítik. Fennmaradására a legfőbb veszélyforrást élőhelyének elvesztése, az erdők kiirtása mellett a feketekereskedelem jelenti.

A Miskolci Állatkert fehérpamacsos selyemmajom-családjában is történt változás nemrégiben. A gyűjteményi vezetőtől megtudtuk, hogy az elmúlt években nagyon sok kölyök született náluk, de ők elkerültek más, részben magyarországi, részben külföldi állatkertekbe. Idővel magára maradt a nőstény – most azonban társat kapott.

– Ausztriából, a linzi állatkertből került hozzánk egy hím. Reméljük, hogy hamarosan újra egy egész nagy csapat selyemmajommal találkozhatnak majd a látogatóink – tette hozzá Veress Tamás.

Ez a selyemmajom-fajta onnan kapta a nevét, hogy szürke szőrzetén fehér fülpamacsot visel. A nappal nagy részében aktív, az éjszakát védett odúban vagy a sűrű lomb között tölti. 2-13 főből álló családi csoportban él. A csapatban gyakran két szaporodó nőstény is van, többnyire anya és lánya. Korábban szigorúan monogámnak hitték őket, de sokszor több felnőtt hím is van a csoportban, melyek mindegyike párosodik a nősténnyel. A kölykök nevelésében a szülőkön kívül az idősebb utódok is segítenek. A szoptatáson kívül többnyire a hím állat és az idősebb testvérek hordozzák magukon a kölyköket, az anya csak a szoptatás idejére veszi át őket. Másfél évesen válnak ivaréretté. Számos hangjelzése és arckifejezése van, amelyet az egymással való kommunikáláshoz használ. Mellkasán és ivarszervei környékén illatmirigyek vannak, amelyekkel élőhelyük tereptárgyait jelöli. Éles karmai segítségével a fákon gyorsan, akár függőlegesen is tud közlekedni. Különféle ragadozó emlősök, madarak és kígyók vadásznak rá. Állománya még stabil, de az erdőirtások miatt élőhelye egyre zsugorodik.

Ezeket a példányokat is láthatjuk majd a Miskolci Állatkert soron következő programján, az október elsején megrendezendő állatok világnapján, amikor is változatos programokkal várják majd a látogatókat a saját programokon kívül. Az Északerdő Zrt., a Bükki Nemzeti Park igazgatósága és a Jane Goodall Intézet is képviselteti majd magát.