Reális veszély, hogy kihal a magyar?
Nemzethalál belátható időn belül biztos nem lesz ebben az országban. A jelenlegi trendek alapján ez nem reális forgatókönyv. Ilyet csak valamilyen történelmi kataklizma okozhatna, például egy atomháború.
Honnan nézve nem reális forgatókönyv? Ha továbbra is ilyen ütemben fogyunk, akkor 300 év múlva már nagyon kevesen leszünk. Van egy olyan KSH-előrejelzés, amely szerint 2050-re már csak 8,2 millió lesz az ország népessége, miközben 1981-ben még 10,7 milliónyian voltunk. Ez 2,5 millió mínusz egy emberéleten belül.
A népességcsökkenést és -növekedést nem abszolút számokban, hanem arányban mérjük. Az ön által felvázolt forgatókönyv azt jelentené, hogy az ország 70 év alatt elveszíti népessége 23 százalékát, azaz 2,5 millió főt. Ha a trendek folytatódnak is, a következő 70 évben a következő 23 százalék már „csak” 1,9 millió fő lenne, nem 2,5. Így a nullát sohasem érnénk el. Persze nem tudjuk, mit hoz a jövő. Lehet, hogy elsőre furán hangzik, amit mondok,
de a népességfogyás önmagában még nem negatív. Akkor van baj, ha olyan gyorssá válik, ami a fenntarthatóságot fenyegeti, amikor a népességfogyás olyan méreteket ölt, ami nehezíti az innovációt, ha egy terület tartósan évente elveszti népessége egy százalékát.
Sajnos vannak Magyarországon ilyen területek, ahova már nem éri meg tőkét vinni, ahonnan már menekülnek a fiatalok, ahol már nem az a kérdés, hogy miben fejlődjünk, hanem, hogy lesz-e jövőre óvoda. Ahol gyorsan fogy a népesség, az öngerjesztő folyamattá is válhat – például Békés megye ilyen irányba megy. De az országos helyzet jelenleg még nem tragikus.
Negyven éve halljuk, hogy fogy a magyar. Ez azért nyomasztó.
Mégsem kell csoda, hogy fenntarthatóvá váljon a magyar lakosságszám. Ez összetett kérdés, ezért kicsit messzibbről kezdem. Amikor a demográfiáról van szó, jellemzően csak a termékenységről beszélnek. Ez az úgynevezett teljes termékenységi arányszám, ami Magyarországon a 2011-es 1,23-ról felment most majdnem 1,6-ra, ami örvendetes. Ez a szám arról szó, hogy egy nő, ha az adott évi viszonyok állandósulnának, hány gyereket szülne élete folyamán. Ha ez a szám kicsit kettő felett van, az elég ahhoz, hogy egy társadalom hosszú távon újratermelje magát.
Orbán Viktor ki is tűzte a 2,1-et 2030-ra.
Ez sajnos elérhetetlen Magyarországon, és nem reális, hanem politikai cél. Politikai célként ki lehet tűzni, hogy a magyar nők szüljenek legalább két gyereket, mégis hasznosabb lenne áttérni a kijelentésre, hogy
legyen Magyarország népessége fenntartható, azaz: ne fogyjon az ország.
És nemcsak a termékenységről kellene beszélni, mert a demográfia egy háromlábú szék. A termékenység, a halálozás és a vándorlás: ezek ugyanolyan fontos tényezők, utóbbi kettőről keveset beszélünk, ráadásul a vándorlás még tabusítva is lett, ezért aztán nem beszélünk a kivándorlásról sem. Ha pedig halálozásra kerül a szó, akkor, mint egészségügyi problémáról beszélünk róla, pedig a várható élettartam és annak a növelése demográfiailag is fontos.
Hogy nézne ki a fenntartható népesség, azaz a fogyás megállítása Magyarországon, ha ebből a három tényezőből akarnánk ezt összehozni?https://24.hu/belfold/2022/09/12/demografia-kapitany-balazs-magyarorszag-nepessegfogyas-interju/