Kövér Lászlót idézve tüntetett egy miskolci diák. Küldjél

„Nem azokkal az emberekkel, honfitársainkkal van baj, akik a rendszerváltás előtti időkben, kisdobosok, úttörők, KISZ tagok voltak, esetleg párttagok. A szakmai munkájukat, tehetségüket, már akkor is elismerték.

Az említettek a 90 években és azután a polgári értékrendet választották és Magyarország függetlenségéért és fejlődéséért dolgoztak.

A baj azokkal van, akik a kommunizmus bukása után is, a beteg, erőszakos, gyilkos ideológiát követték a szadesz-maszop színeiben, ma pedig, európai liberálisnak, demokratának, zöldnek kiadva magukat, ártanak hazánknak és kiszolgáltatnák, elősegítenék, gazdasági, politikai, etnikai leigázását.

Csak ennyit kell megérteni, ennyi nem sok, de segít eligazodni a mai politikai világban.”

„A házelnök szájából különösen elegánsan hangzik a komcsizás. Kövér László nagybátyja, Kövér József egy 2002-es interjúban a 168 órának elmondta, családjukban a baloldali szellemiség dominál, Kövér László nagyapja Szocialista Hazáért Érdemrendet is kapott. A fideszes politikus nagybátyja azt azonban cáfolta, hogy ennek a ténynek szerepe lett volna Kövér László egyetemi felvételében. – mondta a nagybátyja, a pápai MSZP akkori alelnöke. Kövér édesapja, Kövér László két lánytestvére, és ő maga is is párttagok voltak.

Ugyanez a Kövér József tavaly még elnökségi tag volt a pápai MSZP-ben és vezette a Szegfű Klubot… Sosem került ez elő a családi ebédeken? László ne tudná, József kicsoda? Vagy a saját rokona is persona non grata? Vagy a család úgy működik, hogy minden oldalon legyen rokon, mert sosem lehet tudni?

Különös ez az elhatárolódás amiatt is, mert Kövér László a rendszerváltás előtt az MSZMP Társadalomtudományi Intézeténél dolgozott. Kövért nyilván nem ostorral kergették az MSZMP-hez. Akkoriban szocdemnek érezte magát, aztán az SZDSZ-szel összefogva liberálisnak, majd most éppen nem is tudom, minek.”

Aha.
Klara Petrova Dobreva szociális bérlakásáról beszélsz. Segítettél neki törleszteni, mi?

„Sebestyén túlélte 1944-1945 vérzivataros éveit, lakását azonban 1950 után biztos el kellett hagynia: egy Szent István körúti bérlakásba költözött. Ennek ellenére viszonylag szerencsésnek mondhatta magát mivel saját államosított cégénél megmaradhatott, mint osztályvezető. Az 1947-es és 1948-as budapesti telefonkönyvekben mindenesetre még ő szerepel az ingatlan lakójaként. Egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett végzés szerint azonban felesége unokatestvérének Flank Józsefnek utalták ki az épületet. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. 1952-ben az ingatlant államosították, de lehet hogy már előtte Flankot elköltöztették. Az ingatlant azonban nem lakásként hasznosította a Magyar Állam: kormány- illetve pártszabóság működött benne. 1958-ban eredeti bútorai már régen nem voltak meg, amikor az épület első emeletét Apró Antalnak, a minisztertanács elnökhelyettesének, földszintjét a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó és koncepciós ügyekben hozott, halálos ítéletei miatt rettegett Jahner-Bakos Mihálynak és nejének utalták ki (Apró volt Kádár után a leghosszabb ideig az MSZMP legfelsőbb szerve, a Politikai Bizottság tagja). Egy kis szobát a kormányőrség használt és az objektum közvetlenül szomszédos volt Kádár villájának hátsó telkével, olyannyira hogy a pártfőtitkár és Apró gyakran beszélgettek a telek határa mellett sétálva is. Az 1960-as években a bauxitbetonból épült és egyébként is leromlott állagú épületet szinte teljesen szét kellett verni, falába új teherhordó betonoszlopokat építettek és a tetőtérben két szoba lett kialakítva. Nyílászárói eredetiek maradtak, mivel a festő és mázoló végzettségű Apró ezeket kétévente a kormányőrökkel leszedette és saját kezűleg ápolta lenolajjal, gittel és festékkel
Itt érdemes egy kitérőt is tenni az Apró-család lakásairól. A minisztertanács elnöke egyszerű sorból származott és ez nejéről, akinek 17 (!) testvére született még inkább elmondható. Apró neje még az 1936 előtt pártfeladattal a Szovjetunióba ment, ahol Kun Bélánál is lakott sőt annak személyes védnöksége alatt állt – szerencséjére még azelőtt hazatért hogy Kunt letartóztatták és kivégezték. 1945 után férjével a Dózsa György út 62-ben kapott lakást. Apró azonban a párthierarchiában hamar fontosabb szerepekhez jutott és ezzel függött össze hogy 1950 körül a Lupány utca 10. számú villába költözhettek (jelenleg ez az épület eladó). Ebben az épületben meglehetősen pazar belső terek fogadták a látogatót, a fürdőszobában például még az 1944 előtti tulajdonos süllyesztett márvány kádat épített. Apró nejének állandó arc- és homloküreggyulladása volt, ezért az orvosok költözést javasoltak, annál is inkább mivel a Lupény utca.fekvése miatt párásabb és széltől védettebb helynek számított. Ezért esett a választás a Szemlőhely u. 42. számú házra. A minisztertanács elnökének háztartását alapvetően felesége vezette, de emellett egy leányzó dolgozott személyzetként (őt később az egyik kormányőr vette el feleségül), és időnként takarítónő is dolgozott a háznál. Az 1960-as években a ház tetőterében két szobás különálló lakrészt alakítottak ki.
Az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont (leszámítva két garázst ami továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt) eladták korábbi bérlőiknek, az Apró-család tagjainak illetve Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért. Nem elhanyagolható különbség továbbá, hogy az első vételár esetében csupán 10%-ot kellett készpénzben fizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt törleszthette a vevő.”

érdekes, hogy 32 éve se kormányon sem ellenzékben nem találtok rajta fogást

nem vagytok ti egy kicsit halványlilák az ötödik Orbán kormány alatt?

????

Sólyom elvtárs mit szólt hozzá? ???? Ja.