„Miközben mi épp Szent István ünnepén új kenyeret szenteltünk és némi borongós idő közepette mégiscsak ittuk a jó hideg söröket, s ettük a jó kis ünnepi menünket, aközben Macedónia menekült-agresszió áldozata lett. S a végén még tőle kértek nagyobb empátiát a menekültekkel szemben.

Tessenek elképzelni, hogy 7, azaz hét ezer ember felsorakozik egy határon és a velük szemben álló határrendészetnek és rendőrségnek semmilyen módon nem engedelmeskedve próbálnak benyomulni a határon. A rendőrök és macedón határvédők kordont húznak és fegyveres, de érdemben azt nem használó őrökkel próbálják biztosítani, hogy az országba való bejutás mégiscsak rendezetten és a szabályoknak megfelelően történjen – ezt célozná a magyar kerítés is, mert mint kiderült, balga módon saját területen és nem valódi határsavban húztuk, na mindegy! Szóval a macedón fegyveresek a hivatalos menekültügyi eljárást szerették volna végezni, amikor elszabadult a messze létszámfölényben lévő több ezres népvándorló horda és áttörték a határt. Tetszenek érteni? Szó szerint betörtek több ezren egy országba, ahol kordon, kerítés, és kirendelt fegyveresek voltak, igaz tűzparancs nélkül!?!” (…)

„Ha népvándorló hordákhoz lesz igazítva a kormánykommunikáció, az a mindenkori kormány alkalmatlanságát fogja bizonyítani arra, hogy háborús időkben az országot vezessék.

Márpedig a népvándorlás Macedóniában tapasztalt agressziója ebbe az irányba mutat!

Magyarországon ezt meg kell előzni, vagy ha határunkhoz ér, meg kell akadályozni. Akkor is, ha mi adunk először tűzparancsot a határaink megvédésére. Az idő közeleg.”