AZT, MONDJUK, ANNYIRA NEM ÉRTEM, HOGY A SELYEMRÉTEN, AHOL ELVILEG TERMÁL KÚT VAN ( AZ ÉPÜLETET IS LEHETNE TERMÁLVÍZZEL FŰTENI), MIÉRT KELL BEZÁRNI.
AZT, MONDJUK, ANNYIRA NEM ÉRTEM, HOGY A SELYEMRÉTEN, AHOL ELVILEG TERMÁL KÚT VAN… A nap
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Ha valaki elhiszi hogy a rezsi miatt zárnak be a fürdők az csak fanatikus pali bácsi hívő lehet. 110 ember munkabérén spórolnak nem a rezsin. De eljön majd az idő Miskolcon amikor az embereknek elegük lesz a moslékból.
Mikor? Hiszen a többsegg a barátságos szépszemű Pali babát választotta meg a 40 politikussal, az hívén hogy náluk van a Szezám kincsesbarlang jelszava. Azt a nyikhaj – szeme sem áll jól – másik jelöltet elhajtották Büdöspestre.
Hát most szopjanak. Punktum.
(Ja meg az értelmesek is, sajnos…)
35 ezer ember úgy döntött, hogy kipróbálnak valami mást. Majd 2024-ben lehet, hogy úgy döntenek, kipróbálnak valami újat. Vagy sem.
Ja. Termálkút. Miért is hívták régen „villanytelepi strandnak”?
na miért?
Na, akkor egy kis villanytelepi történelem:
A város vezetése az 1920-as évek első felében határozta el, hogy a közeli, akkor még az önálló településnek számító Görömböly részeként csaknem egy évszázada működő Talpolcafürdő, valamint a városi közfürdőként 1892-93-ban épült Erzsébet Fürdő mellett egy városi strand létesítésével megteremti az alapját annak, hogy Miskolc fürdővárosként is nevet szerezzen magának.
A koncepció lényege az volt, hogy a városi villamosközlekedéshez szükséges egyenáramot termelő úgynevezett „villanytelep” gőzgépeinek hulladékhőjét használják majd az úszómedence vizének felmelegítésére. Innen ered a miskolciak által jól ismert, gyakran ma is használt elnevezés: „villanytelepi strand”.
Az építészeti tervekre Hajós Alfréd kapott megbízást, aki az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban a magyar sport első két olimpiai győzelmét aratta úszásban, és nem sokkal a felkérés előtt, az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyében egy (Lauber Dezsővel közösen készített) stadiontervével úgy kapott második díjat, hogy az elsőt nem adták ki.
Az 1950-es évek hoztak újabb fordulatot a strand történetében: a bükkaljai szénhidrogén-kutatások keretében fúrásokat végeztek a területen, és 45 fokos termálvizet találtak. Ez nemcsak az úszómedence vizének melegítési problémáját oldotta meg, de egy újabb, piskóta alakú, a híres dögönyözőt is magában foglaló medence megépítésére is módot adott az 1950-es évek közepén.