A múlt köde. 4 milliárd. A csalások és más bűncselekmények legfontosabb eszköze a Miskolcon nagy hagyományokkal bíró ralibajnokság volt

Lezárult az alábbi ügy ami komoly vihart kavart Borsodban.  (Ügyészségi ügyszáma: B.541/2018) a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 2022 februárjában nyújtott be vádiratot 11 személlyel szemben. A bűncselekmények: bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények. Ezek a bűncselekmények jellemzően számvitel rendje megsértésének bűntette, hamis magánokirat felhasználásának bűntette, közokirat-hamisítás bűntette. A büntetési tétel változó, a legsúlyosabb esetben, a bűnszervezetben elkövetésre tekintettel 5-25 évig terjedő szabadságvesztés.

A bűncselekményeket Áfa és társasági adó adónemekre követték el az elkövetők. A vagyoni hátrányok összege cégenként és elkövetőként változik.

Az elkövetési magatartások leírása a következő:

Áfa adónemre:

A vádlottak az  I.r. vádlott által képviselt 10 gazdasági társaság érdekében, I.r. vádlott irányításával 2015-2018. közötti létrehoztak és működtettek egy általános forgalmi adófizetési kötelezettség kijátszását célzó háromszintű cégláncolatot, melyben I.r. vádlott cégei a számlakibocsátó cégektől valós teljesítést nélkülöző, fiktív költségszámlákat fogadtak be, helyeztek levonásba Áfa-bevallásaikban és csökkentették ezáltal az egyébként legális tevékenységükből származó jelentős bevételek után fizetendő általános forgalmi adó összegét.

A láncolat első szintjén az I.r. vádlott által képviselt, a láncolat működéséből hasznot húzó cégek állnak. A valós teljesítést nélkülöző számlákát a második szinten elhelyezkedő 20 gazdasági társaság állította ki.

A láncolat utolsó, harmadik szintjén helyezkedik el az a 8 cég, amelyek bankszámláira a felettük lévő szinteken álló cégek által átutalt pénzösszegek érkeztek. Ezek a pénzösszegek a banki költségek levonását követően készpénzben felvételre kerültek.

Az adókijátszás érdekében I.r. vádlott által képviselt gazdasági társaságok részben közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó műszaki, mérnöki tanácsadói feladatokat segítő támogatási tevékenységről megbízási szerződéseket, részben iratanyag adatfeldolgozási és adat-ellenőrzési, valamint az iratanyag megrendelő által megadott módon történő iratrendezési munkákhoz kapcsolódóan vállalkozói keretszerződéseket, illetve útvonalvizsgálat, logisztika kapacitás-tervezés, gazdasági partner-elemzés, logisztikai tanácsadás, hatékonysági vizsgálat, kontrolling  tevékenységekkel kapcsolatban megbízási keretszerződéseket kötöttek a számlakibocsátó társaságokkal.

A szerződésekben meghatározott feladatok ellátásához több, egymástól eltérő végzettség, szakmai tapasztalat, sokszor speciális ismeret volt szükséges. Míg I.r. vádlott által képviselt cégek a szerződésekben foglalt tevékenységek elvégzésére önerőből is képesek voltak, addig a számlakibocsátó cégek a többszáz millió forintos forgalom lebonyolításához szükséges minimális erőforrásokkal sem rendelkeztek, sem munkavállalóik, sem tárgyi eszközeik nem voltak, és vonatkozásukban további alvállalkozói kapcsolatot sem lehetett azonosítani.

A számlakiállító gazdasági társaságok jellemzője, hogy áfabevallásokat vagy egyáltalán nem adtak, vagy áfabevallásaik adóminimalizálók, és a többszáz milliós forgalom ellenére többségük rövid időn belül kényszertörlés vagy felszámolás alá került. A társaságok valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, egy mesterségesen kialakított láncolatot alkottak, feladatuk az volt, hogy az általuk kiállított számlák alapján a költségvetés felé meg nem fizetett áfát, a felettük álló társaságok levonásba helyezhessék.

A számlákon feltüntetett gazdasági tevékenységet nem a számlakiállító társaságok végezték el, így a számlák valótlan tartalmúak.  A számlabefogadó társaságok a számlák alapján nem voltak jogosultak Áfa-levonásra.

A társaságok működését kívülről összehangoltan irányították, megpróbálva azt a látszatot kelteni, hogy a társaságok által kiállított számlák mögött valós gazdasági események valósultak meg. Ennek módja volt, hogy az első szintre sorolt cégek által átutalt ellenértéket a második szinten álló társaságok a láncolat alsó szintjén elhelyezkedő társaságok bankszámláira utalták tovább, ahonnan az átutalt összegeket az ezzel a feladattal megbízott személyek készpénzben felvették és közvetlenül vagy közvetve visszajuttatták I.r. vádlotthoz.

A második szintű és a harmadik szintű társaságok között valós gazdasági kapcsolat nem volt, így a pénzmozgások nem köthetők konkrét számlákhoz sem időben, sem összegszerűségben, az átutalási közlemények sem tartalmazzák, hogy a cégek egymás között minek az ellenértékét térítik meg. A láncolatban szereplő társaságok irányítottan az azonos tulajdonosi kör érdekének megfelelően állítottak ki számlákat. Az egész számlázási láncolat működtetését I.r. vádlott irányította, aki valamennyi cég tevékenységét, számlakiállítását átlátta. A láncolat különböző szintjein elhelyezkedő gazdasági társaságok között tényleges gazdasági tevékenység nem valósult meg.

Társasági adóra nézve:

I.r. vádlott az általa irányított cégek ügyvezetőjeként 2015-2018. években a gazdasági társaságok nevében – a valótlan tartalmú számlák felhasználásával – eleget tett a társasági adó bevallási kötelezettségének. A valótlan tartalmú számlák a társaságok adózás előtti eredményét csökkentették, így I.r. vádlott a valótlan tartalmú társasági adóbevallásoknak az illetékes adóhatóságok felé történő benyújtásával 2015-2018. években társasági nyereség adónemben összesen 1.028.968.000 Ft vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

I.r. vádlott által a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány Áfa és társasági adónemben összesen tehát 4.075.774.471 Ft.