Űberdemokratikus miniszterelnökünk többször ajánlotta már figyelmünkbe követendő példaként, az el sorosult, migránsos, buzoid Nyugattal szemben. A nap

. Szőrmentén emlékeztetnák arra is, ceterum censeo alapon, hogy ezt a kedves, kellemes, elegáns, üde rendszert, amely írókat és ellenzékieket börtönöz be, énekesnőket, tanárokat, tudósokat helyez vád alá a véleményük miatt, melléktevékenységként továbbá tömeggyilkosságokat is elkövet, a nem tömeg gyilkosságokról már ne is beszéljük, szóval ezt a rendszert egyébként minden szempontból űberdemokratikus miniszterelnökünk többször ajánlotta már figyelmünkbe követendő példaként, az el sorosult, migránsos, buzoid Nyugattal szemben. Mi több, rendszeresen ki is áll mellette.

Nem mellesleg a hazai lakosság viszonylag jelentős részét már sikerült is meggyőznie arról, hogy ez a meglehetősen aggasztó mentális és fizikai állapotban dülöngélő ország Magyarország lehető legjobb parnertja, sokkal jobb például, mint amelyiktől évente megklapta eddig a GDP (már a magyra GDP) 3-4 százalékát, puszira.

110.1.8. Fölvetődik persze a szélsőségesen demagóg kérdés, hogy vajon az a demokratikus miniszterelnök, aki ilyen helyzetekben is hajlamos barátkozni az íróüldözö, ellenzékit lecsukó, gyilkolós rendszerekkel, maga vajon meddig lesz hajlandó tűrni a mindenféle kellemetlenkedőket? Mikor gondolja úgy, hogy nemcsak szájaló, nyugdíjas fociultrákat ereszt rá a tanárokra, hanem? Kevésbé optimistás közelítésben: miért ne jutna el eddig, ha emeddig sőt emeddigebb is simán eljutott?