Ungváry Krisztián: Orbán Viktor fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag is vesztes oldalra áll 

A hét legfontosabb témája az oktatás és a tanárok polgári engedetlenségi mozgalma volt, még úgy is, hogy ezen a héten osztják ki a Nobel-díjak nagy részét, jövő hétfőre már csak a hagyományos kategóriákat kiegészítő közgazdasági maradt.

Az oktatásról szólt a keddi Qubit live is, ahol a magyarországi problémák mellett a világszintű problémákról, Indiana Jonesról és arról, hogy mennyit keres egy tanár, és hogy viszonyul ez a magyar és külföldi átlagbérekhez.

OKTATÁS

A magyar oktatással a bérezésen kívül is van baj: amellett, hogy a kezdőfizetések eltántorítják a pályától a rátermett pedagógusokat, a szülőket is jobban érdekli az iskolák finanszírozása, mint az oktatás színvonala, a szabad iskolaválasztás pedig tökéletes táptalaja a szegregációnak. Ez a jelenlegi magyar helyzet, de miben más a bezzegállam Finnország? Galambos Attila a Norssi-ban, vagyis a Jyväskylä Egyetem Neveléstudományi és Pszichológiai Karának részét képező Normál Iskolában és a Jyväskylä Christian Schoolban azt tapasztalta, hogy ezekben a csodaiskolákban nincs semmi olyan, amit ne lehetne bárhol megvalósítani, és még csak pénz se kellene hozzá.

Az intézmények megbíznak az alkalmazottaikban, autonómiát biztosítanak a számukra, a tanárok és az oktatást segítő munkatársak legfőbb célja pedig a komplex tanulási élmény kialakítása – nem csak ebben a két intézményben, hanem az egész országban, mert a minőségi oktatás mindenkinek jár. Mármint Finnországban: a héten számoltunk be Martin esetéről, a kisfiúról, aki ügyvéd szeretne lenni, de soha nem lesz az: annak ellenére, hogy a gyerek ép értelmű, szellemi fogyatékkal élők oktatására kidolgozott tanrend szerinti iskolában kellett lehúznia öt évet, és az ügyét képviselő ügyvéd szerint a jelenlegi rendszerben arra sincs reális esélye, hogy letegye az érettségit, az egyetemi diplomáról nem is beszélve.

NOBEL

Karikó Katalin nem kapta meg a Nobelt – még, de nem is az a kérdés, hogy megkapja-e, hanem az, hogy mikor. Jövőre kétszer is lehet majd izgulni egy hét alatt, hiszen a biokémikus az orvosi és a kémiai díjra is esélyes. A Nobel előszobájaként emlegetett hét szakmai díjból ötöt már átvehetett, most már csak a legnagyobb elismerés van hátra, igaz, amint azt Karikó 2021-ben nyilatkozta, ez nem izgatja különösebben.

Mások viszont megkapták a díjat: Svante Pääbo a neandervölgyi genom szekvenációjáért kapta meg az idei orvosi-élettani Nobelt. Pääbóéknál ez már családi hagyomány, apja, Sune Bergström biokémikus 1982-ben vehette át az orvostudományi elismerést a prosztaglandinok izolálásáért és szerkezetük felderítéséért. A fizikai díjat a kvantum-összefonódással kísérletező Alain Aspect, John Clauser és Anton Zeilinger kapta megosztva, az indoklás szerint a kutatók megnyitották az utat a kvantuminformáción alapuló új technológiák előtt. A kémiai Nobelt a klikk-kémia és a bioortogonális kémia úttörői, Carolyn Bertozzi, Barry Sharpless és Morten Meldal kapták, méghozzá azért, mert bebizonyították, hogy funkcionális molekulákat egyszerű módon is lehet építeni. Sharpless ezzel duplázott, 2001-ben már átvehetett egy kémiai Nobelt a redoxireakciók kutatásában végzett munkájáért.

A Svéd Akadémia Annie Ernaux francia írónőnek és irodalomprofesszornak ítélte az idei irodalmi elismerést, az indoklás szerint „azért a bátorságért és éleslátásért, amellyel feltárja a személyes emlékezet gyökereit, elidegenedéseit és kollektív korlátait”. Ernaux-nak magyarul három kötete jelent meg: 1997-ben az Árulás / Egy asszony, 2020-ban a Lánytörténet, 2021-ben pedig az Évek. A hivatalos Nobel-hét utolsó díjazottja Alesz Bjaljacki belarusz emberi jogi aktivista, az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties volt. A békedíjasok az indoklás szerint hazájuk civil társadalmát képviselik, és kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogok megsértése és a hatalommal való visszaélés dokumentálásának érdekében.

SZÁMLÁLÁS

Történt azért más is: kiderült, hogy hiába dugta el valaki alaposan 1526-ban az ezüstjét, a magyar múzeumi káoszban a kincs nagyjából harmada elveszett. Az érméket 1970-ben találta meg Kiss Attila régész, ekkor még 45 485 darab volt. A gyűjtemény revízióját már 2011-ben elvégezte a múzeum, ekkor már csak 31 773 darab ezüstpénzt találtak, hogy a többi hova lett, rejtély. A múzeum igazgatója vizsgálatot rendelt el az ügyben. Izraelben is találtak érméket, igaz, ott csak 44 darab aranypénz került elő 1400 évvel ezelőttről, ez viszont még legalább megvan.

És ha már számolás: négy nő kezdhet dolgozni a Föld legdélebbi postahivatalában, ahol a hétköznapi munka mellett ők lesznek felelősek az ottani szamárpingvin-kolónia számon tartásáért.

ZÖLD

A holland-belga határon folyó Maas visszavadítása még 2007-ben kezdődött, a folyó 45 kilométeres szakaszát időt és pénzt nem kímélve állították vissza a természetes állapotába. A projekt a folyó szabályozatlanná tételével érte el a visszavadítást, az eredmény pedig magáért beszél: az élőhelyen 500 évvel ezelőtti, paradicsomi állapotok uralkodnak.

Nem úgy, mint a kanadai őserdőkben: mint kiderült, az itt kivágott fenyőkből készült pelletekkel üzemel Anglia egyik legnagyobb erőműve, a Drax. A cég azzal védekezett, hogy csak fűrészüzemi hulladékot használt, de a BBC kiderítette, hogy ez nem igaz, ami azért is kínos, mert az erőmű közel 6 milliárd fontos állami zöld-támogatásban részesült eddig. Lehet, hogy ezután már nem fog. És a tűz után vissza a vízhez: a Vízválasztó című szakmai konferencián kiderült, hogy ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség. Ez azt jelenti, hogy nem az a legnagyobb baj, hogy nem esik elég eső, hanem az, hogy a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat hidrológiai, talajtani és agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan.

ŰR

Sűrű hét volt az űrkutatásban is: a NASA Juno űrszondája szeptember végén haladt el a Jupiter holdja, az Europa mellett, az akkor készített felvételek közül pedig most hoztak nyilvánosságra egy nagyobb felbontású képet. A képen a hold jeges felszíne látható, ha sikerül megfejteni, hogyan alakultak ki a rajta látható jelenségek, értékes információkhoz juthatunk az emberi élet számára legígéretesebbnek tűnő hold működéséről.

Ha már holdról van szó: egy új szimuláció szerint a Hold akár néhány óra alatt is létrejöhetett, nem kellett neki sok idő – ami azért is jó hír, mert ez az elmélet egyszerre magyarázza az égitest összetételét és a pályáját. Kiderült az is, hogy a Mars déli jégsapkája alatt egy tó van: ez már csak azért is érdekes, mert ha volt is valaha élet a bolygón, elképzelhető, hogy az a mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza. És egy némileg földközelibb hírünk is volt: a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka, Samantha Cristoforetti egy róla mintázott Barbie társaságában válaszolt öt fiatal lány kérdésére az űrállomásról. A cél a tudomány népszerűsítése volt, az eseményt a Világűr Hetére időzítették.

VÉGE

Ennyi fért ebbe a hétbe, illetve még ennél is több: Ungváry Krisztián történész a héten megjelent cikkében kifejtette, hogy Orbán Viktor fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag is vesztes oldalra áll az orosz-ukrán háború kérdésében.

Rossz hírrel viszont nem illik zárni a hírlevelet: megtalálták a rejtélyes gént, ami megvédi az elefántokat a ráktól, ez pedig hosszabb távon az emberi betegség gyógyításában is fontos lehet. Akinek pedig még ennyi olvasnivaló sem volt elég, olvashat arról is, hogy mit olvasson: például Katie Mack asztrofizikus könyvét arról, hogy hogyan lesz vége a világmindenségnek.

A jövő heti viszontlátásig barátsággal
a Qubit.