Nemcsak különböző Facebook-csoportok, de a Mi Hazánk politikusai is attól tartanak, hogy a „szokatlan” kérdésekkel bújtatott vagyonösszeírás zajlik, pedig valójában nem változott a kérdések tartalma az évek során.
A napokban zajlik Magyarország legnagyobb statisztikai adatgyűjtése, a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nép- és lakásszámlálás. A népszámlálási törvény értelmében mindenkinek kötelező az adatszolgáltatás (internetes kitöltésre október 16-ig van lehetőség, ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat, akik online nem töltötték ki a kérdőívet). Azonban október eleje óta nemcsak a közösségi médiában, hanam a politikai közbeszédben is terjednek a népszámlálással kapcsolatos gyanakvó megjegyzések.
“Orbán Viktor azzal érvelt, hogy azért nem lehet kivetni oligarchaadót Magyarország leggazdagabb embereire, mert akkor mindenkinek föl kellene mérni a vagyontárgyait, ehhez képest itt a népszámlálás ürügyén most pontosan az ingatlanvagyonunkat térképezik fel”
– jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk párt elnöke pár napja közzétett Fura népszámlálás című YouTube-videójában. A rendkívüli adásban a politikus hallgatói levelekre reagálva arról beszél, szerinte melyek a “veszélyes”, “furcsa” vagy éppen “nem szokásos” kérdései az október 1-jétől kitöltendő népszámlálásnak.
Toroczkai egy ilyen érzékeny pontként említi a lakások felméréséről 170 ezer követővel rendelkező YouTube-csatornáján. Videójában azt állítja, hogy
- a lakások tulajdonviszonyaira való rákérdezés eltér a népszámlálások eddigi gyakorlatától (“számos olyan kérdést tesznek ugyanis fel most mindenkinek, amelyeket nem szokás”),
- másrészt pedig, hogy az adatszolgáltatás a “kisemberek” vagyonának összeírását szolgálja.
A Mi Hazánk elnöke az utóbbi kiszólásával azoknak jelzett, akik a közösségi médián korábban már hangot adtak félelmüknek az adatokkal való állami visszaéléssel kapcsolatban. A legkülönfélébb Facebook-csoportokban ugyanis arról terjednek gyanakvó posztok, hogy az eljárás tulajdonképpen egy bújtatott “vagyonnyilatkozat”, az adatgyűjtés célja pedig akár a magántulajdon kisajátítása vagy adók kivetése lehet. (A Telex ebben a cikkében szedte össze a népszámlálással kapcsolatos főbb félelmeket, és azt is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az úgynevezett „Great Reset” elmélethez).
A lakások tulajdoni jellegének felmérése azonban egyáltalán nem újdonság a népszámlálások történetében, a kérdőív szinte változatlan formában tartalmaz erre vonatkozó kérdéseket 1970 óta.
Régóta rákérdeznek a lakásokra
Magyarországon rendszeresen, általában 10 évente mérik fel az ország lakosságának életkörülményeit, ezt a munkát a Központi Statisztikai Hivatal lassan 150 éve végzi. A feltett kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre, így áll össze a nép- és lakásszámlálás.
Bár az idei kérdőív kitér olyan, eddig nem gyűjtött témakörökre, mint a digitális jártasság, a lakások energiahatékonysága vagy az internethasználat,
a lakástulajdonnal kapcsolatos kérdések nem számítanak újdonságnak a kérdőívekben.
A lakások tulajdonjellegére már rendszerváltás utáni első népszámlálás is rákérdezett, ez a gyakorlat pedig a következő felmérésekkor sem változott érdemben. Alább mutatjuk, ezek a kérdések hogy néztek ki a korábbi kérdőíveken: https://www.lakmusz.hu/egyaltalan-nem-ujdonsag-hogy-a-nepszamlalas-a-lakasokrol-is-gyujt-adatokat/
A lakások számbavételéhez ott a Földhivatal ingatlan nyilvántartása! Minek ezen rúgózni a népszámlálás ürügyén?