A nyugat felülbecsülte az orosz hadsereget, és már a háború előtt egyértelmű volt, hogy Oroszország nem fogja tudni legyőzni Ukrajnát

2. Megérteni Oroszországot

Húszéves külügyminisztériumi szolgálat után májusban mondott le tisztségéről Borisz Bondarev orosz diplomata, aki Oroszország genfi ENSZ-tanácsadója volt. Most a Foreign Affairs-ben fejtette ki döntésének hátterét.

Miért fontos ez? Szinte alig lehet tudni valamit az orosz hatalom belső működéséről, és ugyan Bondarev sem igazi bennfentes, beszámolójából kicsit közelebbről megismerhetőek a háborúhoz vezető folyamatok.

A hatalmi viszonyokról: egyre inkább azt várták el az orosz diplomatáktól, hogy a Kreml propagandisztikus üzeneteit közvetítsék. A propaganda viszont a diplomáciai jelentéseket is egyre inkább uralta: nem közöltek semmilyen bírálatot Putyinról.

  • Putyin azért kedveli Szergej Lavrov külügyminisztert Bondarev szerint, mert “kényelmes” vele dolgozni, mivel mindig azt mondja, amit Putyin hallani akar.

A hadseregről: Bondarev évekig rálátott az orosz fegyverimportra, és pontosan tudta, hogy a Krím 2014-es elfoglalása után bevezetett nyugati szankciók mennyire meggyengítették a hadsereget a nyugati alkatrészek hiánya miatt.

  • Szerinte emiatt a nyugat felülbecsülte az orosz hadsereget, és már a háború előtt egyértelmű volt, hogy Oroszország nem fogja tudni legyőzni Ukrajnát.
  • Putyint azonban – sok más forrás szerint is – ebben is félrevezették tanácsadói.

A nyugatról: a Szovjetunió felbomlása után sok orosz hitt abban, hogy a nyugat segíteni fog a szabad piac kiépítésében. Támogatás helyett azonban csak a gyors privatizációra biztatták a Kremlt, ami az oligarcha-rendszerhez vezetett.

  • A remélt jólét helyett jött a hiperinfláció, sokan elszegényedtek, csökkent a várható élettartam. A nyugat megítélése pedig “súlyosan sérült”.
  • Szerbia 1999-es NATO-bombázása is csalódást keltett Oroszországban, mivel egy kis ország agresszív megtámadását látták benne.