20 éves a magyar „A Nőkért és a Tudományért díj”
Sejtek ajtaján bejutó hatóanyagok, hatékonyabb antibiotikumok és a
gyógyszerfejlesztéseket felgyorsító mesterséges intelligencia– ezt
kutatják a L’Oréal-UNESCO díj idei nyertesei
Miért nem hatnak minden esetben az antibiotikumok és mi köze ennek a
tartósítószerekhez? Hogyan juthat be a gyógyszerek nagymolekulájú
hatóanyaga a gondosan védett sejtbe? Mennyivel gyorsítja a mesterséges
intelligencia a gyógyszerfejlesztések hosszadalmas tesztelési folyamatait? A
válaszokat három magyar kutatónő munkáiból ismerhetjük meg. Ők kapták meg
az idén 20 éves „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” díjat
kiemelkedő kutatási eredményeikért.
Idén 20. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból
álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” 6 000 000 Ft összdíjazású
elismerését. Az évforduló alkalmából az anyag-, és élettudományok mellett új
kategóriaként jelent meg a formális tudományok területe, így háromra bővült a 2022-es
díjazottak száma. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő
legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat.
Kórházi bakteriális fertőzéseknél gyakran előfordul, de ma már hétköznapi bakteriális
eredetű megbetegedéseknél is egyre gyakoribb, hogy az orvos által felírt antibiotikum
nem hat, mégpedig azért, mert a fertőzést okozó baktériumban rezisztencia alakul ki. Dr.
Spohn Réka biológus, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa azt kutatja,
hogyan vállnak a baktériumok ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A baktériumok
bármilyen környezeti változáshoz nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni, nem jelentenek
kivételt ez alól az antibiotikum kezelések sem. Réka jelenleg a mindennapi életben főleg
tartósítószerként előforduló biocidek és antibiotikumok kapcsolatát vizsgálja a
rezisztencia kialakulásában és átadásában. Feltételezések szerint a szervezetünkbe
kerülő biocidek segítik a baktériumokat abban, hogy ellenállóvá váljanak akár az
antibiotikumokkal szemben is. Réka célja, hogy kutatási eredményeivel olyan
készítmények fejlesztését tudja segíteni, amelyek gyorsabban és hatékonyabban
gyógyítják a bakteriális fertőzéseket.
A gyógyszerek fejlesztésének első szakaszában, a lehetséges hatóanyag molekulákat
számos tesztnek vetik alá. Amellett, hogy a kutatók megvizsgálják, tényleg gyógyító
hatással vannak-e ezek a szervezetünkben található terápiás célpont működésére, azt is
vizsgálják, milyen esetleges mellékhatásokkal járnak, mennyi idő alatt bomlanak le,
mennyi idő alatt szívódnak fel. Ez egy rendkívül időigényes és költséges folyamat. Hosszú
évek telhetnek el aközött, hogy egy hatóanyag molekulát alkalmasnak gondolnak a
kutatók egy betegség kezelésére, és hogy forgalomba kerüljön egy gyógyszer. Dr.
Bajusz-Rácz Anita, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként
számítógépes modellezéssel képes rövid idő alatt több százezer vagy akár több millió
hatóanyag-jelölt gyógyszerbiztonsági tulajdonságait előre jelezni, és így kizárni azokat,
amelyek biztosan nem lesznek használhatóak a gyógyszerfejlesztés során. Amíg egy
molekula hagyományos laboratóriumi körülmények közötti vizsgálata napokig is
eltarthat, Anita mesterséges intelligencián alapuló számításos modelljeivel akár perceken
belül érkezhetnek eredmények. Ezek az új, gépi tanulásos algoritmusok képesek lehetnek
a mellékhatások, valamint a szervezettel való kölcsönhatás főbb lépéseinek
előrejelzésére egy gyógyszer bevételétől egészen a szervezetből való teljes kiürülésig,
segítségükkel meghatározható, hogy a vizsgált hatóanyag alkalmas-e arra, hogy később
a gyógyításban alkalmazzák.
Az emlősök sejtmembránjai olyanok, mint egy több ajtóval rendelkező fal, amelyen a
klasszikus gyógyszermolekulák (például fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők) könnyen
áthaladhatnak, de az újabban kifejlesztett nagyméretű gyógyszermolekulák nem férnek
át rajtuk. Ezek a hatóanyagok több olyan gyógyíthatatlan betegség esetén jelentettek
már megoldást (pl. bizonyos rák típusok és autoimmun betegségek), ahol sejteken kívül
van a célpont. A sejten belüli folyamatok befolyásolására ezek a molekulák nem képesek,
mert vagy nem jutnak át az ajtón, vagy az átjutási folyamat során széttöredeznek. Dr.
Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert
Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense és munkatársai olyan
útvonalat, módszert keresett, ami a nagy molekulákat az ajtók egyikén a sejt belső
biztonságos rendszerébe viszi, így ezek ott fejtik ki hatásukat. A kutatócsoport egy olyan
speciális hordozó anyagot fejlesztett ki, ami a bejáratnál leolvass egy cukor kódot, és
trójai falóként a sejtbe juttatja a hatóanyagot. Folytatva a munkát, Anasztázia és
munkatársai a kifejlesztett módszert olyan biológiai hatóanyagokkal szeretnék kipróbálni,
amelyekkel az élő sejteken belül képesek betegséget okozó folyamatokat azonosítani,
illetve befolyásolni.
Az elmúlt 20 évben 54 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több
mint 74 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A két évtized alatt
díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, „A Nőkért és a
Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös
projekteken dolgoztak együtt. A díjazottak pályájának egyik fontos állomása volt az
ösztöndíj, amelyet számos más hazai és nemzetközi siker követett. A „L’Oréal–UNESCO A
Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek
szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A
program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
A díj 20 éves évfordulójára külön podcast indult, ahol a hallgatók az elmúlt két évtized 5
díjazottjával és történetükkel ismerkedhetnek meg.https://share.transistor.fm/s/840403b6
