A természetben történő WC-zés kényes téma, amiről éppen ezért nem is lehet sokat olvasni, pedig elengedhetetlen, hogy beszéljünk róla. Valljuk be, mindannyian érintettek vagyunk a témakörben, és fontos, hogy tisztában legyünk mik a lehetőségeink egy rövidebb vagy hosszabb túra során, különösképpen amikor a nagydologról van szó.
Ha menni kell…
Egy erdei túra során okozhat némi fejtörést, ha „ránk jön a szükség”. Főleg, ha éppen egy szurdökvölgyben haladunk, vagy hegyoldalban, mellettünk pedig egyik oldalról a sziklafal, másik oldalon a többméteres mélység. Nyilván a helyzet gyors megoldást követel, de nagyon nem mindegy, hogy mit hagyunk magunk után, hiszen egy közkedvelt túraútvonalon mások is tanúi lehetnek ránk törő ingereknek. És valljuk be őszintén, hogy ilyen nyomokkal senki sem szívesen találkozik, a szétszórt papírzsebkendődarabok és az alóla kikandikáló, eltérő halmazállapotú szervesanyagok nem emelik a túra élvezeti értékét, mi több inkább visszataszító látványt nyújtanak. Sajnos egy pilisi, vagy visegrádi-hegységi túra alatt is találkozhatunk e jelenséggel, elég csak a szentendrei Fekete-hegyre, vagy éppen a mindenki számárára ismert Rám-szakadékra gondolnunk.
Jogos