Atomcsapás. Egyes elemzők szerint Putyin csak blöfföl, igaz, bármikor komolyra fordulhat a helyzet

Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.

Mindennek fényében különösen megfontolandók az 1986. április 25-én bekövetkezett csernobili robbanás következményei. A Csernobilt övező 30 kilométeres zónában azóta sem laknak, és még olyan 20 ezer évig nem is lakhatnak emberek, a lassan csökkenő sugárzás miatt átengedték a terepet a természetnek Azóta a térségben egy spontán ökológiai kísérlet zajlik. A tragédia óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki radioökológusok, de találtak már a sugárzást kifejezetten kedvelő és azon tenyésző gombafajt, legutóbb pedig olyan békákat is, amelyek zöldről feketére változtatták a színüket, hogy így könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.