Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre

A koronavírus-járvány alatt több becslés is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy hány lélegeztetőgépre kapcsolt beteget képesek megfelelő minőségben ellátni a hazai intenzív osztályok.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2020 decemberében azt mondta, hogy a magyar egészségügy teherbíró képessége ezer lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. 2021 márciusában az RTL Híradónak azt mondta, hogy a járvány alatt ez a kapacitás akár a duplájára is növelhető, vagyis kétezer lélegeztetett beteg is ellátható.

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szintén 2021 márciusában azt mondta a 24.hu-nak, hogy 1800 hadra fogható intenzíves ápoló lehet, vagyis egy műszakban országosan mintegy hatszázan tudnak dolgozni. Lantos szerint ideális helyzetben egy intenzíves ápolóra két lélegeztetett beteg jut, így 1200 betegnél többet nem lehet jó minőségben ellátni Magyarországon.

„Akkor van a baj, ha az egy ápolóra jutó betegszám meghaladja a három-négyet, ebben az esetben ugyanis annyira leromlik a kórházi ellátás minősége, hogy exponenciálisan nőhet a már most is magas halálozás” – tette hozzá a lapnak nyilatkozó szakember. Lantos szerint tehát 1800-2400 lélegeztetett beteg esetén már nagyon magas lenne a halálozás, mert nincs elég szakember.

Ennek tükrében érthetetlennek tűnik, hogy a járvány alatt a kormány miért vásárolt közel 17 ezer lélegeztetőgépet.

Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít”

Drágán vett eszközök

Nemcsak a hatalmas darabszám okozott feltűnést, hanem a berendezések ára is. A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartja a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat. A lélegeztetőgépek például az Ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék csoportba tartoznak.

Az Eurostat adataiból az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.

Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.

A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit. Miután elutasították kérését, a bírósághoz fordultak.

Idén szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia azokat a szerződéseket, amelyeket az állami szervek kötöttek magáncégekkel lélegeztetőgépek beszerzéséről.https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-erdekelte-a-kormanyt-hogy-van-e-szemelyzet-17-ezer-lelegeztetogepre/32112841.html