Sajt trappista tömb, rétesliszt, kenyér fehér, félbarna kenyér. Ezekre az élelmiszerekre kerülhet ársapka hamarosan

Hamarosan újabb élelmiszerekre kerülhet ársapka, ennek várható bejelentése a szerdai kormányinfó lesz. Ezek azok a termékek lehetnek, amelyeknek legalább 40 százalékkal emelkedett az áruk egy év alatt- egyelőre azonban nem tudni, hány ilyen termék lesz végül.

Eddig ársapka a kristálycukron, a búzafinomliszten, finomított napraforgó-étolajon, sertéscombon, illetve csirkemellen, csirkefarháton, a csirkeháton, illetve csirkeszárnyvégen, illetve az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejen volt.

Az mfor.hu most közzétett egy listát azokról a termékekről, amelyek minimum 40 százalékkal drágultak egy év alatt. (Zárójelben a drágulás mértéke százalékban.)

  • Sajt, trappista, tömb, kg (95)
  • Rétesliszt, kg (94)
  • Kenyér, fehér, (92)
  • Félbarna kenyér, kg (92)
  • Vaj, legalább 80 százalékos zsírtartalom (87)
  • Tejföl, 20 százalékos zsírtartalom(86.00)
  • Zsemle, 1 db (84)
  • Tejföl 12 százalékos zsírtartalommal, (75)
  • Tejes margarin (75)
  • Sertészsír, (72)
  • Spagetti, (68)
  • Pasztőrözött ESL tej, 1,5 százalékos (67)
  • Csirkecomb (65)
  • Pasztőrözött ESL tej, 2,8 százalékos (62)
  • Bontott csirke (59)
  • Marhahús, rostélyos (59)
  • Őrölt kávé 200–250 (58)
  • Tojás, 10 darab (56)

Az ársapkát több közgazdász kritizálta korábban. „Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt” – fogalmazott Tóth Levente, a Bank360 elemzője korábban. Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. „Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki – tette hozzá.