Diósgyőri vár. Csak az építők járnak jól. Kiss János menekül

Már a kezdetekkor, 2015-ben mind a szakmát, mind a közvéleményt megosztotta a rekonstrukció. Lakossági fórumokon, a közbeszédben azon ment a tanakodás és a vita, hogy a tervek mennyire tükrözik a vár eredeti állapotát? Hol maradnak az építész szakma, a műemlékvédelem követelései?

Azt láthattuk ugyanis, hogy a műemlék-jelleg megtartása háttérbe szorult, és egyfajta üzleti célú fejlesztésként fogták fel a rekonstrukciót a tervezők – igaz, erről senki nem egyeztetett a miskolciakkal. Pedig nyilván mindenkiben kialakult egy kép arról, milyennek szeretné látni – ha már egyszer végre belefognak a rendbetételébe – az egyik legrégebbi magyar műemlékünket?

Most, hogy a beruházás előrehaladott állapotban van, még inkább felerősödtek a kritikus hangok, ahogy az új vár körvonalazódik, egyre több miskolci fejezi ki nemtetszését a látottakkal szemben. Emellett van más probléma is, hiszen tavaly a kivitelező jelezte, a tornyokkal statikai probléma van, nem bírják a ráépítést.

Ingatag tornyokon

A kormány immár négy éve, 2018-ban kormányhatározatban biztosította az önkormányzatnak a közel 10,2 milliárd forintot a vár teljes kiépítésére. A forrást végül két részletben kapta meg az önkormányzat: hatmilliárd forintot még 2020-ban, majd további négymilliárdot 2022-ben. 2020 elején mégis másfél milliárd forintos mínusszal indult a beruházás, mivel elvonták az önkormányzattól a GINOP-programon belül rendelkezésre álló másfél milliárd forint forrást. Ezt az összeget végül az önkormányzat hitelfelvétellel fedezte.

A napvilágot látott látványterveken – állapították meg például az Építészfórumon – „már a tudományos megközelítéstől radikálisan elugró fejlesztés képe” sejlett fel, ami ugyan a Nagy Lajos kori állapotot célozta meg, de egy 21. századi, vizesárokkal kiépített várkastélyt vizionált. Az eredeti, történelmi romokon.

Apróbb műszaki módosítások és újabb viták után a következő fordulat 2021 októberében következett be, ami akár meg is pecsételhetné a vár befejezésének a sorsát. A kivitelező ugyanis jelezte, hogy statikailag nincsenek rendben a tornyok, egyik sem bírná el a tervekben szereplő ráépítést. A plusz munka közel kétmilliárd forintot emésztene fel, ekkora tartalék azonban nincs a projekt költségvetésében.

Az önkormányzat azonnal négy szakértő állásfoglalását kérte. Ők egybehangzóan állították, hogy nem tervezési hiba történt, a problémát előre nem lehetett látni, de a beruházás folytatásaként a tornyokat mindenképpen meg kell erősíteni.

Az önkormányzat értesítette közben a beruházást támogató Miniszterelnökséget, valamint a várrekonstrukció miniszteri biztosát, Kiss Jánost, az előző városvezetés alpolgármesterét.

Konténerek a vár lábánál?

Egy éve folyamatos párbeszédet kezdeményezett az önkormányzat, kormányzati szereplőkkel és szakértőkkel egyeztetettek, hogy ne akadjon meg a kivitelezés, de többnyire válasz sem érkezett, ha mégis, az nem volt pozitív.

Júniusban aztán – az önkormányzat többszöri jelzését követően – a Pénzügyminisztérium független igazságügyi szakértői véleményt szerzett be. Ez is alátámasztotta a korábbi szakértői véleményeket: a tornyokat statikailag meg kell erősíteni, a pótmunka a piaci árnak megfelelő mértékű, azt javasolják tehát, hogy a többletforrást adják meg az önkormányzatnak. Azonban hiába ismerték el, hogy többletforrás nélkül nem fejezhető be a vár, Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten úgy döntött, a forrást mégsem kapja meg a vár.

Veres Pál polgármester erről tájékoztatta a miskolciakat is, Facebook-posztjában azt írta, Jármai Péter helyettes államtitkár levelet küldött az önkormányzatnak múlt csütörtökön. Hozzátette, amennyiben a rendelkezésre álló keret terhére erősítik meg a tornyokat, abban az esetben pénz a vár más részeiből fog hiányozni, magyarán üresek maradnak a vár új terei: se látnivalók, se attrakciók, és a Déryné-ház sem készül el, így „a látogatók egy konténervárosba érkeznek majd”. Azt is leírta, hogy a vár fűtése konténerekből lesz megoldható a Déryné-ház helyén, miután ahhoz is kellene még százhúszmillió forint.

Kerestük az ügyben Kiss János korábbi miniszteri biztost is, hogy megkérdezzük: lát-e reményt arra, hogy mégis megkapja a kétmilliárd forintot az önkormányzat, és befejeződhet a várrekonstrukció? (Az országgyűlési választás kampányában ezt jelöltként megígérte). Jelezte azonban, hogy nem kíván többet mondani az ügyben, mint amit a megyei napilapnak nyilatkozott. Ebben az interjúban azt állította, hogy az úgynevezett „várkasszában” a pótmunkára is elegendő forrás van. Ezt a városháza sajtóosztálya cáfolta, miszerint a 17,5 milliárd forint forrásból pontosan 1 milliárd 803 millió 678 ezer 251 forint támogatást tud az önkormányzat biztosítani a rendelkezésre álló támogatói okirat keretében, de azt is abban az esetben, ha a Déryné-ház felújítása nem valósul meg.

Se áram, se víz

Mi lesz hát veled, diósgyőri vár? Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak a befejezésre? Miklós Viktor, a polgármesteri hivatal pályázati főosztályvezetője elmondta, jelentősen hátráltatja a munkát a pénzügyminiszter mostani döntése, most már inkább úgy látni, hogy a tervezett 2024 tavaszi befejezés inkább 2024 végére tevődik át. Jövő hétre a kivitelező és az önkormányzat közösen fogalmaz meg problémát áthidaló javaslatokat. Például megvizsgálják, hogy az egykori Huszárvár helyén álló épületbe be tudják-e vinni a gépészetet. De ezt is engedélyeztetni kell, közbeszerzést kell lefolytatni, ezekkel tovább nyúlhat a projekt zárása. Akár az is előfordulhat, hogy a vár elkészül, de használatbavételi engedélyt nem kap, mivel a közműellátottsága nem lesz megoldott.

Az ügyben közleményt adott ki a Velünk a Város frakció, amiben azt írták, Kiss János „nem mond igazat, a folyamatokkal, magával a diósgyőri vár felújításával sincs tisztában”. Felhívták arra a figyelmet, hogy a Pénzügyminisztérium elutasította a tornyok megerősítéséhez szükséges plusz forrást. A teljes közlemény ITT olvasható.

Az Építészfórum egyik szerzője, Pleskovics Viola úgy fogalmazott, „a kiépítések aránya és az üzleti szempont felülírta” a vár tudományos hitelét, ráadásul „az üzleti szempont még elhalni is látszik”.

– Nagy valószínűséggel a várban üres terek várnak majd szebb időkre, de a kivitelezők legalább jól jártak – fogalmazott.