A mi megszorításaink? Egy kazincbarcikai portál szuttyogtatja Veres Palit

Az elmúlt 3 évben épp csak sáskajárás nem volt. COVID, lezárások, sorozatos kormányzati elvonások, parkolási díjak elvétele, a városhoz befolyó helyi adó megfelezése, aztán az orosz-ukrán háború, amelynek következményeit egész Európa nyögi, rekordinfláció, a rezsicsökkentés-kivezetése, brutális építőanyag-, élelmiszer- és rezsiár-emelés, ezekről pedig az önkormányzatok aligha tehetnek, megoldani viszont nekünk kell a válsághelyzetet komolyabb kormányzati segítség nélkül. És ebben az sem segít, hogy egyetlen éjszaka alatt tízszeresére emelik a távhő díját az önkormányzatoknak. Nézze meg: sorra zárnak be a magyar városok színházai, múzeumai, strandjai, sportlétesítményei.

Nálunk viszont még megy a színház, a könyvtár, a múzeum, most nyitjuk újra a Barlangfürdőt, és ez bizony nem kis teljesítmény. Arra pedig kifejezetten büszkék vagyunk, hogy Miskolcon korábban soha nem voltak a mostanihoz még csak megközelítő arányban sem megkérdezve, bevonva a közös munkába, a város életébe a civilek, vagy a helyi vállalkozások.

Sajómente: 2019-től egymást követik az Önök által bevezetett megszorítások (elbocsátások, leépítések, szolgáltatások szűkítése, a szűkített szolgáltatások árának emelése). Hogyan tudja összeegyeztetni a kampánybeli ígéreteivel ezeket a „barátságtalan” lépéseket? Nem tart-e attól, hogy a választók elfordulnak Öntől és a Velünk a Város frakciótól?

Veres Pál: – A mi megszorításaink? Ki vonta el a magyar önkormányzatoktól a parkolási díjakat egy világjárvány közepén? Nem Miskolc. Ki felezte meg vagy vette el az önkormányzatok helyi adóbevételeinek egy részét? Nem Miskolc. Ki emelte tízszeresére a távhődíjakat az önkormányzatoknak? Nem Miskolc. Ki emelte olyan mértékben a gáz- és az elektromos energia díjait, hogy abba egész családok mennek tönkre? Nem Miskolc. Ugye Önök is tudják, hogy ki? Ezeket a döntéseket viszont a néhány éven belül most már a második válsághelyzetben teljesen magukra hagyott önkormányzatok és a kivéreztetett városok lakossága szenvedi meg. Ezt a választók is pontosan tudják, és még jobban fogják tudni, amikor megkapják majd az első kifizethetetlen rezsiszámlát.

Mi nem azért indultunk a választáson három évvel ezelőtt, hogy évtizedekre próbáljuk magunkat bebetonozni a hatalomba, hanem azért, hogy szolgáljuk a miskolciakat, hogy velük együtt, őket is bevonva a munkába, közösen építsünk egy élhető Miskolcot. Ezt tesszük, és ezt fogjuk tenni, amíg erőnkből telik, és amíg ezt a városlakók is így akarják. A kormány egyértelműen az önkormányzatok értésére adta, hogy elvárja tőlük, hogy minden meglévő erőforrásukat a kötelező alapszolgáltatások biztosítására fordítsa, és egyértelművé tette azt is, hogy azok a városok, amelyek nem takarékoskodnak mindenen, ami nem kötelező feladat, nem számíthatnak kormányzati segítségre. Anélkül pedig egyszerűen nem lehet előteremteni a túléléshez szükséges forrásokat.

Az pedig elgondolkodtató, hogy ha ezek a kényszerű takarékossági intézkedések, vagy egy mindössze inflációkövető emelkedés a városi közszolgáltatók áraiban politikai felháborodást okoz, akkor a boltokban tapasztalható, évtizedek óta nem látott mértékű áremelkedés miért nem? Nézze meg, mennyivel drágultak néhány hónap alatt az alapélelmiszerek! A kenyér, a tej, és még sorolhatnám. Ez nem felháborító? A sokszorosára dráguló gáz- és villanyáram-ár nem az?https://www.sajomente.hu/reszletek/hirek/129368