Hiányzik kétezer év a magyar történelemből
A magyar nyelv önállóvá válása azt feltételezi, hogy a magyarul beszélő nép is önállóvá vált. Mindez 3500 éve történt, népünk azonban csak 1200 évvel ezelőtt jelent meg a forrásokban.

A magyar őstörténet, vagyis népünk honfoglalás előtti története rendkívüli módon érdekli az embereket, „népszerűségben” talán csak némely XX. századi téma veszi fel vele a versenyt. És mint az ilyenkor lenni szokott, szélsőséges érzelmeket vált ki, a „minden magyar ért a focihoz” analógiájaként elmondhatjuk: minden magyar egyben őstörténész is.

A tudomány viszont nem ismeri az érzelmeket, pusztán a tényekre alapoz, a boszorkánykonyhát száműzve sorolja a bizonyítékokat. Pontosabban a magyar őstörténet szempontjából inkább a bizonytalansági faktorokat – Dr. Sudár Balázs történész, turkológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a honfoglalás előtti magyarságról tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Tudományünnep+ rendezvényén.

Bő 2000 éves szakadék

A felvezetésben a történész annak magyarázatát kereste, vajon miért tart ilyen érdeklődésre számot az őstörténetünk. A válasz többrétegű, vastagon benne van az is, hogy vonzódunk a kezdetekhez, igazodási pontként kezeljük a „születésnapokat”, és ez a népek, nagyobb közösségek esetében is így van. Álmossal, az első fejedelemmel létrejött a máig folyamatos államiság, Árpáddal elfoglaltuk a mai lakóhelyünket, Szent Istvánnal pedig elkezdtünk betagozódni az európai civilizációba, amelynek most is részét képezzük.https://24.hu/tudomany/2022/11/20/magyar-ostortenet-arpad-turul-tortenelem/