Völner Pál fiának Porschéját is lefoglalták a hatóságok

Egy 320 lóerős, tűzpiros Porsche Cayman S sportautót is lefoglalt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala Völner Pál korrupcióval vádolt volt fideszes igazságügyi miniszter 26 éves fiától – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból. Arról már korábban írtunk, hogy bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vettek a Völner családnál, ám eddig nem volt ismert a vagyontárgyak jegyzéke.

Ennek fényében érdekes, hogy a legalább 83 millió forint kenőpénz átvételével vádolt volt államtitkár utolsó elérhető vagyonnyilatkozatai meglehetősen szerény képet festenek Völner Pál vagyoni helyzetéről. A 2020. januári bevallása szerint a fideszes politikus egy nyergesújfalui családi ház felével, másfél millió forintnyi részvénnyel, 15,2 millió forint megtakarítással bírt, illetve tulajdonában volt ügyvédi irodája, ahonnan azonban bevétele nem származott. Völnernek gépjárműje nem volt, mint ahogy egyéb értékes ingósága sem. Ehhez képest a politikus családtagjaitól értékes vagyontárgyakat foglaltak le.

Az eljárás részeként zár alá vették Völner Pál

• két bankszámláját, rajtuk nagyjából 7,5 millió forintot.

Lefoglalták a volt államtitkár feleségének

• három bankszámláját, több mint 8,5 millió forinttal,
• hibrid hajtású Lexus RX450H típusú terepjáróját,
• valamint egy résztulajdonában álló budapesti, VI. kerületi lakást, továbbá egy nyergesújfalui ingatlanát.

Zár alá vették Völner Pál fiának

• az említett Porsche mellett egy másik autóját is, egy szintén piros, négykerék-meghajtású Mini Cooper Countryman All4-t.
• Ötmillió forint készpénzt,
• bankszámláján 3,3 millió forintot,
• egy VII. kerületi lakást és a hozzá tartozó tárolókat,
• Győrság községben két ingatlanát,
• továbbá cégének üzletrészét.

Zárolták még Völner egyik lányának

• bankszámláját, csaknem 34 millió forinttal,

másik lányának pedig lefoglalták

• egy gazdasági társaságban az üzletrészét.

Völner Pál korábban a 24.hu-nak azt mondta: történelemkönyvekben fordul elő olyan, hogy családtagokat büntettek meg ítélet nélkül. Beszélt arról is, hogy családjának minden vagyona igazolt, legális jövedelemből származik. Elmondta azt is, családja vagyonzárral sújtott tagjai jogorvoslatot kértek, ahogyan ő is, mivel olyan vagyonelemekről is szó van, melyek jóval a gyanúsításban szereplő elkövetési időszak előtt kerültek a tulajdonukba.

Ennek ellenére nem kizárt, hogy a politikus családtagjait sújtó vagyonzár nem csupán ideiglenes intézkedés lesz.

Az ügyészség ugyanis indítványozta, hogy a bíróság minden lefoglalt vagyonelem tekintetében rendeljen el vagyonelkobzást.

A volt fideszes politikus és 21 társa – köztük Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke – elleni vádirat lényege az, hogy a végrehajtói kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a fideszes politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Az ügyészség szerint Schadl hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezzel a vádiratban foglaltak alapján 924 milliós illegális jövedelemre tett szert. A vád értelmében a végrehajtói kinevezéseket Schadl Völner segítségével érte el. Ehhez először arra volt szükség, hogy a Schadl által favorizált személyek magas pontszámot kapjanak a végrehajtói pályázatokon. Ebben az ügyészség szerint a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője – az ügy huszonegyedrendű vádlottja – volt segítségére; ő a vádirat alapján Schadl felhívására nagyobb pontszámot adott a kiválasztott pályázóknak, majd felterjesztette őket az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A tárcánál a pályázatok értékelését és a döntés előkészítését az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság Igazságügyi Felügyeleti Főosztály beosztottjai és vezetői végezték el.

A vádirat szerint a főosztály ellenőrzését követően, annak eredményétől függetlenül vagy több esetben annak befejezése előtt a főosztályvezető vagy a helyettese megkapta a Schadl György által összeállított listát az általa kinevezni kért személyekről Völner Páltól.

Ez alapján az előadó elkészítette a javaslatot Vízkelety Mariann számára, melyhez már a kinevezési iratokat is csatolták. Vízkelety igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár volt, és a vád szerint tudott arról, hogy Völner Pál határozta meg az adott helyekre végrehajtónak kinevezendő személyeket, ám ennek ellenére még csak tanúként sem szerepel az ügyben.

Bár Völner Pálnak sem jogszabály, sem a szervezeti és működési szabály alapján nem volt joga beleszólni a végrehajtói pályázatok ügyébe, a felügyeleti főosztályvezető vagy helyettese továbbította a tőle kapott listát, és elkészítette a kinevezési javaslatot, vallomásuk alapján azért, mert

Völner Pál a felettesük volt.

A főosztályvezetőt és helyettesét nem vádolták meg az ügyben.

Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.