“A korábban nagyhírű sztrókosztályunk tulajdonképpen csak papíron működik. Az ágyak számát csak a harmadával csökkentették, de ez annyit jelent, hogy egy darab szoba áll rendelkezésre a belgyógyászaton” – meséli egy észak-magyarországi városi kórházban osztályvezető főorvosként dolgozó forrásunk, aki azt kérte, a kórház nevét ne írjuk le.
Az ügyelet és a szabadságolások is egészen máshogy alakulnak, mert itt nem csak szakdolgozóból, de orvosból is hiány van. “Életemben nem ügyeltem ennyit, a múlt héten 90 órát dolgoztam. Otthon annyi ideig látom a családot, amíg le nem hunyom a szememet a kimerültségtől. Még a 2021-es szabadságomból is vannak napjaim. A létszámot már nigériai, iráni, palesztin rezidensekkel töltik fel, akik a debreceni orvosi egyetemen végeztek. Magyar diplomájuk van, ez oké, és az orvosi kamarának is tagjai, viszont mivel nem feltétel a nyelvtudás, egyáltalán nem beszélnek magyarul” – mondja egy a kórházban dolgozó orvos.
Annyit hozzátesz, hogy az önálló Covid-osztályok felszámolása a közelmúltban legalább valamennyi terhelést levett a kórházi személyzet válláról, de ez is csak tűzoltásra elég. “Azt már most érzik a betegeink is, hogy többet kell várni. Ha egyetlen ember van a szülőszobán, akkor először az osztályos és a sürgős betegeket kell megnézni, és csak utána jöhetnek az előjegyzettek. Ráadásul ha
Úgy látszik, Özd már nem előre megy, hanem hátra…