A térség jövőre szempontjából is fontos kötetet mutattak be kedden a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában.

Az ismertetést Prof. Dr. Kaptay György, a MAB elnöke és a két szerkesztő, Dr. habil. K. Nagy Emese és Dr. habil. Szabó-Tóth Kinga vállalta magára – a megjelentek előtt tanulmányról tanulmányra haladva villantva fel a térséget jellemző folyamatok fontosabb megállapításait.

A helyzet nem mindig örömteli. Néhány erre vonatkozó tényt – a teljesség igénye nélkül – érdemes itt is kiemelni a kötetből.

A városi népesség az összes régiót tekintve itt a legalacsonyabb. Ugyanakkor jelentős az apró- és törpefalvak száma.

A régióban az országos átlagnál (2,5 százalék) nagyobb arányban (8,4 százalékkal) csökkent a népesség. A természetes fogyás mellett a régiót a migrációs veszteség (elvándorlás) is jellemzi.

Az Észak-Magyarországon élőknek mind az objektív, mind a szubjektív egészségi állapota kedvezőtlenebb az országos átlagnál.

Észak-Magyarországot a rendszerváltoztatás óta jellemzi a foglalkoztatottság alacsony szintje. A havi átlagkeresetek az országos átlagnál alacsonyabbak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében is terjedőben van a külföldi munkavállalás (ennek lehet jó és rossz oldala: emelkedhet általa a gettósodó térségekben élők életszínvonala, de a külföldi munkavállalás, és az ezzel járó kétlaki élet elvezethet a családok felbomlásáig is).

A tudomány számára is kérdés, hogy a felvázolt társadalmi-gazdasági helyzetből milyen továbblépési utak, fejlődési pályák rajzolódnak ki. Erre részben választ is adnak.

Maga a kötet Kaptay György előszavában ugyanakkor közvetlenül az olvasókhoz is fordul: ismerjék meg, értelmezzék, szükség esetén szálljanak is vitába a rögzített tényekkel. „Találjuk ki együtt saját Észak-Magyarországunk jövőjét! Találjuk ki úgy, hogy az jobb legyen, mint a jelen és jobb annál is, ami ma reálisan várható” – szól az ajánlat.

boon.hu