Leisztinger a háttérben

Az Ormosszén Zrt. egy miskolci székhelyű cég, amelynek jogelődje az 1997-ben bejegyzett Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Kft. volt. A 32 fős vállalkozás 2013-ban alakult át Zrt-vé, fő tevékenysége továbbra is a barnaszén- és lignitbányászat maradt. A cégadatbázisban negatív információként szerepel a Zrt-vel kapcsolatban, hogy „súlyos jogsértést elkövető webáruházat üzemeltető vállalkozás”.

Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumokból kiderül, hogy a Zrt. részvényesei a következő három cég: Acélmax Zrt., A2 IT Arago és Kreditor Pénzügyi Zrt..

  • Az Acélmax Zrt. tulajdonosai: 60%-ban a Sajókeresztúr Községi Önkormányzat, emellett a Domestore Gazdasági és Üzletviteli Tanácsadó Kft. (2%) és a Mittagskogel Invest AG (38%).
  • Az A2 IT ARAGO tulajdonosai Leisztinger Tamás (90,09%) és az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9,91%).
  • A Kreditor Pénzügyi Zrt. tulajdonosa a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési nyilvánosan működő Részvénytársaság (60%), amely szintén Leisztinger Tamáshoz köthető.

Vagyis a Fidesz-kormány szociális tüzelő programjából jelentős mértékben profitál Magyarország egyik leggazdagabb embere, a kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos, Leisztinger Tamás.

Ezzel együtt az Ormosszén Zrt. nem az ország legjövedelmezőbb cége: az éves forgalma az elmúlt öt évben 570 millió és 1,4 milliárd forint között mozgott, és két évben (2015-ben és 2017-ben) veszteséges is volt. Tavaly a cég nem fizetett ki osztalékot a tulajdonosoknak.

Rákkeltő lignit is kerülhet a kályhákba

A szociális tüzelő-támogatás milliárdjai tehát egyrészt az állam egyik zsebéből a másikba kerülnek, másrészt – évente félmilliárd forint értékben – magáncég(ek)hez. Mondhatnánk, hogy „de legalább a szegényeknek is jut valami a közpénzből”, ha ezek a hangok nem lennének disszonánsak.

A szén, és főként a rossz minőségű szén égetése ugyanis jelentősen megnöveli a kén- és szállópor tartalmát a levegőben, és egészségkárosító hatással bír. Ugyan az eddigiek alapján a barnakőszén még mindig jobb választásnak tűnik, mint a fa, hiszen kevesebb pénzért több embernek vagy nagyobb mennyiségben tudnak segíteni az önkormányzatok, ez azonban csak a látszat.

Az energiaszegénységgel foglalkozó Elosztó Projekt résztvevői szerint ugyanis nem véletlen, hogy a lakosság gyakran panaszkodik a barnakőszén minőségére. A Zöld Kapcsolat Egyesület – a Civitates támogatásával és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából – lakossági szénárusító helyekről, a Bükkábrány-Ózd vonalon található Tüzépeken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, valamint a szociális tüzelőanyagként kiosztott szénféleségekből (Sajókápolnáról és Ózdról) szerzett be mintákat, majd bevizsgáltatta azokat akkreditált laborokban 2019 szeptemberében.

Az eredmények azt igazolták, hogy

a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan az alacsony fűtőértéke, valamint magas hamu- és kéntartalma miatt.

A vizsgált bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt, ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9 százalék. A hazai szénféleségek kéntartalma is magas volt (3,29%-4,60%) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt.

A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, amely a szociális tüzelőből származott.

A szervezetek rámutattak: a vizsgálatok alapján az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat bevizsgált minta közül négy lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád).

Mindezt a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el, így nemcsak a fűtőberendezés károsodik, de a kén- és szállópor terhelés is garantált.

Sőt, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.

A Levegő Munkacsoport már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Intézete (IARC) egy tanulmányt készített a kínai és indiai szénféleségek, köztük a lignit lakossági égetésének hatásairól, amelyben arra jutottak, hogy a szén lakossági égetése bizonyítottan tüdőrákot okoz.

„A halálos betegséget az égetés során felszabaduló poliaromás ciklusos szénhidrogének (PAH-ok) és a részecskék felszínén megkötött mérgező fémek (többek között ólom és higany), továbbá arzén és fluor okozzák. A részecskeszennyezés ugyanakkor tömegesen szív- és érrendszeri megbetegedéseket (infarktus, agyi katasztrófa) is előidéz.”

Míg az erőművi égetés során a kazánokban magas hőmérsékleten, jó hatásfokkal szabályozott körülmények között ég el a lignit, és utána a füstgázokból a szilárd részecskék nagy részét szűrőkkel, a savas gázokat pedig füstgázmosóval távolítják el (igaz, még így is a “legpiszkosabb” módon termelve az energiát), addig erre a lakossági égetés során nincs mód. Vagyis a rákkeltő anyagok akadálytalanul jutnak a levegőbe.https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/09/08/rossz-minosegu-szenet-osztanak-a-szocialis-tuzelo-program-kereteben-leisztinger-is-profital/