20 ezer munkahelyet is érinthet, ha bedől a Dunaferr, a magyar acélipar jövője a tét. Osztrák áruk keleti bojkottja, jéghidegnek látott Nyugat és egy börtönig kallódott futballgéniusz a mai hírlevélben – jó szombatot, Kolozsi Ádám vagyok.

1. A Dunaferr bedőlése

A vég küszöbén a Dunaferr: a gyár leglább ideiglenes leállítása már nem kerülhető el, ha nem kap azonnali 12 milliárdos állami segítséget, hétfőn a kokszoló is leállhat.

Zavaros cégviszonyok, elszabadult árak: A Dunaferr már 2019-ben is 54 milliárdos veszteséget termelt. Azóta nem adtak le beszámolót, de az energia- és nyersanyagárak is súlyosan emelkedtek.

Súlyos következmények:

  • A magyar acélipari kibocsátás döntő része jön a Dunaferrtől. A vasúti áruszállításban ők az egyik fő hazai megrendelők, és a folyami hajózásban is kiemelkedő a szerepük.
  • Saját alkalmazott kb. 4,5 ezer lehet, de a teljes ellátási láncban 20-25 ezer munkahelyet érintene a bedőlés. Már elindult a távozási hullám.
  • A cég stabil piacokkal rendelkezett, az export (elsősorban Ausztriába és Olaszországba) adta a bevétel kétharmadát. A cég bedőlése évi 200 milliárd forintos nagyságrenddel csökkentené az exportot.

A magyar kormányzat ehhez képest feltűnően passzív és távolságtartó. Palkovics minisztériuma szeptemberben bejelentette, hogy vizsgálják a cég megmentését, de azóta már TIM sincs.

Rendezetlen tulajdonviszonyok: a magyar jogrendszer évek alatt sem tudott megoldást adni rá, hogy ki is járhat el a ciprusi bejegyzésű tulajdonos cég nevében a perben-haragban álló tulajdonosok közül.

Az orosz-ukrán konfliktus is felsejlik a bedőlés mögött: két résztulajdonos, az ukrán Szergej Taruta (a donbaszi ISD) és a szankciók alatt álló orosz állami VEB évek óta nem áll szóba egymással.

Mi lesz? Egyre valószínűbb a csőd / felszámolás. Félő, hogy a több száz milliárdra rúgó kötelezettségeket a vagyonelemek eladásából sem tudnák teljesen kifizetni.

Tovább a G7 teljes cikkéhez