Milyen a klímatudatos karácsonyfa?
fizikus, klímakutató, egyetemi tanár részletes Facebook-posztban fejti ki erről a véleményét. Eszerint „30 év kutatás és egyetemi tanítás után, valamint a világ változása alapján is más a helyes válasz erre, mint akár pár éve”.
Környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legjobb döntés szerinte a vágott és minél nagyobb fa – kezdi egy elsőre meglepő kijelentéssel, amit további meglepő kijelentések követnek: „A nem vásárlásnál és gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás!!
Minél több minél nagyobb fát vegyünk!!”
Ezután részletesen is kifejti érveit a vágott karácsonyfa mellett, amelyek a tudomány legújabb eredményein alapulnak.
- „Minél több karácsonyfát vásárlunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít, és még sokáig sorolhatnám az előnyeit.”
- Mint írja, nem lesz ugyanaz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából, biztosan sokkal rosszabb, „márpedig karácsonyfa-ültetvények nem állami kézben lévő természetvédelmi területek helyén lesznek, hanem magánkézben lévő földterületeken, amiből valamilyen profitot szeretnének (jogosan) termelni. Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen hosszú évekig burjánzó ‘erdő’, és ez legyen nyereséges nekik!”
- A talaj szempontjából szerinte rettenetesen fontosak a sok évig élő növények, tehát minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Az is fontos szempont, hogy a gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit szárazság esetén kipárologtat, így termeli az új csapadékot.
- Szerinte minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban – „tehát ez az a kivételes eset, hogy sokkal jobb a nem vásárlásnáls is!!! Tekintsük úgy, hogy minél több karácsonyfát veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni” – írja a posztban.
A műfenyők ezzel szemben nagyon problémásak, az okokat több pontban sorolja:
- nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag cuccot vásároljunk, mert a megsokszorozódott termelt műanyagot el akarják adni nekünk;
- a műanyag nemcsak, hogy nem lebomló, nem újrafelhasználható hulladék -Himalájákat hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van már mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, és így megnöveltük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését;
- csak hulladék szempontból: számoljuk ki, hány ezer nejlonzacskó felhasználásának a megtakarítását nullázzuk le egy, később műanyag szemétté váló, sok kilós műfenyővel?
A klímakutató szerint a gyökeres fenyő sem annyira ideális, mint amilyennek tűnik, hiszen „a gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk. A talaj évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, amíg keletkezik, iszonyatosan nagy érték, rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.”
És ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnek valahova és a folyamatban nem sok talaj veszik el, a klímakutató szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez beválik majd a mi kertünkben. „Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.”
Ürge-Vorsatz Diána úgy véli, hogy ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből – remélhetőleg az árus majd az igazat mondja, amikor megkérdezzük, hogy az övé olyan-e.
Huh, hát van benne egy csomó igazság, de még inkább féligazság… Valójában tényleg jobb választás egy sorozat vágott fenyő, mint egy mű – klímavédelmi és hulladékcsökkentési szempontból mindenképpen. Viszont pont amiről legtöbbet ír, a talajvédelem szempontjából billegnek az érvek – a fenyő ugyanis csak ott hasznos a talajnak, ahol egyébként is fenyőerdő lenne (nálunk ilyen terület csak az Alpokalján meg a Jávorkúti ősfenyvesben van…), minden más helyen ront a talajon, savanyítja, kiéli, az Alföld legnagyobb részén karácsonyfa ültetvényként csak öntözéssel együtt boldogul, tehát nem tudom, hogy igazából ez jobb-e, mint ha olyan erdőt nevelnének inkább a helyén, ami ott őshonos, és nem kell plusz vizet kiszívni a kedvéért a mélyebb rétegek készleteiből. Plusz attól még hogy erdő, semmivel sem jobb, vagy komplexebb, mint egy búzaföld, se helyben releváns életközössége, se tartalmas, hosszabb idejű jelenléte. Szóval jobb, mint a műanyag fenyők, kisebb a környezeti terhe is, vegyük ezt – de ne azért, amiket itt olvashattunk. 🙂
Hat általánossal a fotelből megszakértetted. Gratulálok, no, nem a tudásodhoz, hanem a nagy arcodhoz.