Miskolcot nemrégiben beválasztották 100 másik város közé az Európai Unióban. No de pontosan mit és hogyan? A boon.hu a miskolci városháza sajtó-és kommunikációs osztályára küldött kérdéseire írásban született válasz.
Mi a pontos cél?
Mi a pontos cél?
Az Európai Bizottság 2019. december 11-én terjesztette elő az úgynevezett „Green Deal”-t, azt a zöld megállapodást, amely révén új, fenntartható alapokra kívánta helyezni az Európai Unió gazdaságát és szakpolitikáit, illetve célul tűzte ki, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Ennek elérése érdekében úgynevezett missziókat hirdetett meg. Az egyik ilyen a „100 klímasemleges és okos város misszió”, amely azért is kiemelten fontos, mert a városokban él az EU polgárainak háromnegyede és a városokhoz kötődik az energiafogyasztás, illetve a CO2 kibocsátás zöme is.
Miskolc tehát pályázott erre, nyert másik két várossal, Péccsel és Budapesttel együtt. Mit kell pontosan elérnie Miskolcnak 2030-ra?
A misszió és Miskolc konkrét célja, hogy a települések kísérleti és innovációs központként működve (elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén) 2030-ra klímasemleges és intelligens várossá váljanak, amelyek példáját 2050-re minden európai város követni tudja majd. A legfontosabb célunk nem önmagában az, hogy egy konkrét érték alá szorítsuk az emissziót, hanem hogy megtörténjen az a szemléletváltás, amelynek köszönhetően a klímavédelem az egyéni és közösségi döntéseink során kulcsfontosságú szemponttá válik, valamint tudatosítjuk, hogy a klímaváltozás következményeihez a mindennapi életünk szintjén is alkalmazkodnunk kell.
Mit jelent pontosan a klímasemlegesség?
Azt jelenti, hogy a város üvegházhatású gáz kibocsátása nem haladja meg a természetes elnyelőkapacitásokat.
Hogy érzik, milyen állapotban van a város a klímasemlegesség felé vezető úton?
Miskolcot valószínűleg azért választották be a misszióba, mert rendelkezik a szükséges alapokkal, hogy ennek az ambiciózus vállalásnak eleget tudjon tenni, ahogyan a korábbi vállalásainak is eleget tett. A város rendelkezik klímastratégiával, Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervvel (SECAP), Fenntartható Mobilitási Tervvel (SUMP), ezek elkészítéséhez szükséges kataszterekkel, tagja tematikus nemzetközi szervezeteknek (Polgármesterek Szövetsége, ICLEI). Emellett pedig Miskolcon zajlott le egy évvel ezelőtt Magyarország 2. Közösségi Gyűlése, melynek témája a levegőminőség volt, a HungAIRy LIFE integrált projektben pedig folyamatosan dolgozunk a levegőminőség javításán.
Folyamatos a kerékpárutak építése, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése, és idén 10 új elektromos busz is forgalomba állt Miskolcon. A klímabarát átalakuláshoz szükséges alapokkal tehát rendelkezünk, azonban hosszú út áll még előttünk. Komoly szemléletváltás szükséges a helyi intézményektől, vállalatoktól és a lakosságtól, hogy elérjük a klímasemlegességet úgy az energetika, a közlekedés, a vízhasználat, hulladékgazdálkodás, zöldfelület-gazdálkodás területén, mint a termelői és fogyasztói döntések meghozatala során.
Hogyan, milyen lépésekben lehetne ezt elérni?
A 100 klímasemleges és okos város misszióban aktuális feladatunk a városi klímaszerződés (Climate City Contract, CCC) előkészítése. Ebben részletesen kidolgozzuk Miskolc klímasemlegessé válásának lehetséges forgatókönyveit és lépéseit.
Az uniós projekt része, hogy be kell vonni a tervezésbe a városban élőket. Hogyan tervezik ezt?
Ez a folyamat Miskolc városa a részvételi koncepciójával összhangban, a részvételiség elveinek betartásával történik majd meg. Tehát bármely érintett személy és szervezet bekapcsolódhat majd érdemben is az előkészítés folyamatába, amelynek menetéről a szokásos kommunikációs csatornáinkon keresztül tájékoztatni fogjuk a lakosságot. Mivel az elképzelések szerint a klímaszerződés nem csupán az önkormányzat, hanem az egész város felelősségvállalásáról szól, ezért terveink szerint lehetőség lesz arra is, hogy az előkészítésben részt vevő felek a szerződés aláíróivá is váljanak. A CCC három részből áll: az elköteleződések megfogalmazása, a célok elérése érdekében tervezett beavatkozások bemutatása és a lehetséges források feltárása.
Ahogyan a közelmúltban lezajlottak, úgy a jövőben is folytatódnak részvételi programunkban zöld témákban is azok az események, amelyeken a lakosság az ötletelés első pillanatától aktívan közreműködhet a jövőbeli fejlesztések alakításában (Ötletmaraton, Szinva Zöld Folyosó, Fogadj Örökbe Egy Közteret, Részvételi Költségvetés, Városi Esték – Diósgyőri Strand, Népkert, Városrészi Központok Tervezése).
Valljuk be, nem könnyű a feladat: országosan is erős például a levegőszennyezettség a régiónkban. Hogyan tervezzük ezt kezelni?
Hazánk a Kárpát-medencében, Miskolc pedig a Sajó és a Szinva völgyében fekszik. A domborzati és meteorológiai adottságainkon nem tudunk változtatni. Az egyetlen lehetőségünk a saját károsanyag-kibocsátásunk csökkentése. Ebben elsődleges a lakossági szilárd tüzelés, majd ezt követi a közlekedés. Miskolc eddig is minden tőle telhetőt megtett, például napelempark létesítésével, geotermikus energia felhasználásával, modern közösségi közlekedés kiépítésével, a távfűtés alkalmazásával, illetve komposztkeretosztással, az avarégetés tilalmával és szemléletformálással egy zöldebb város kialakítása érdekében, és hasonlóképpen a jövőben is meg fog tenni a jelenlegi helyzet javításáért.
Azonban az épületállomány energiahatékonyságának drasztikus javításához, a közlekedési rendszerek és eszközök korszerűsítéséhez, a megújuló energiaforrások további bevonásához számottevő további forrásokra van szükség, a szilárd tüzelés helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez és betartatásához pedig erős jogosítványokkal és megfelelő humán, illetve anyagi erőforrásokkal rendelkező hatóság kell. Rövidtávon, amit a saját egészségünk megőrzése érdekében tehetünk, hogy figyeljük a pmmonitoring.hu oldalt, megfogadjuk az ott leírt tanácsokat, kérdés esetén pedig bátran forduljanak az Ökomenedzser Irodához (hungairy@miskolc.hu) a Városháza földszintjén.
Kapunk-e segítséget az uniótól a feladathoz?
Miután a klímaszerződést elfogadják és meg is kötik, a város kap egy úgynevezett mission labelt, egy címkét, amelyen keresztül az Európai Unió előnyben részesíti a misszióban résztvevőket az olyan pályázatokon, amelyeket ebben a témában hirdetnek meg. Ezen felül az Európai Bizottság támogatja a missziót a legfrissebb tudáshoz, jó gyakorlatokhoz való hozzáféréssel is. Sajnos dedikált forrás a célkitűzések megvalósítása érdekében a misszióban egyelőre nem áll rendelkezésre. Mivel a klímasemlegesség eléréséhez szükséges energetikai, infrastrukturális, közlekedési beavatkozások forrásigénye nagyságrendekkel meghaladja a város (a köz- és a magánszférát egyaránt beleértve) számára rendelkezésre álló forrásokat, a tervek végrehajtásához mindenképpen szükség lesz jelentős európai uniós, kormányzati, magán- és egyéb források bevonására. Ennek első lépése lehet, ha Miskolc hozzájut a Helyreállítási és a Kohéziós Alapokhoz, de a vállalatok és a lakosság magánberuházásai, valamint a kormányzat támogatása nélkül a klímasemlegesség nem elérhető. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter támogatásáról biztosította a misszióban részt vevő három magyar várost (Budapest, Pécs, Miskolc), bízunk abban, hogy szükség esetén ez realizálódik is.
A mostani nehéz gazdasági helyzet mennyiben nehezíti a feladatot?
Természetesen nehézséget jelent az infláció miatt az árak emelkedése, a tervezés bizonytalansága, a gazdasági környezet romlása. A célok változatlanok, a tervezés folyamán igyekszünk felkészülni az előre látható nehézségekre.
boon .hu
Miskolc sehogy nem lesz klímasemleges, amíg ekkora marhák „vezetik”
A város elköltözik a Sajóvölgy ukrán-szlovák-lengyel iparvidék kéményből.
de hagy 2 őrszem polgárt a városbanF.Nagy Zs.-t és Gáti doktort.
Ők majd kedvükre átrendezik a Várost és közvetlen környék6 veszélyes hulladékégetőjét.
Még a geotermia széndioxidját és metánját is visszasajtolják a földbe.
A városban tilos lesz a fűnyírás, mert minden gyom, minden növény oxigént termel, hiszen mindegyik fotoszintetizál, ???
… mindegyik fotoszintetizál és így lesz mit legelned.
A Sajóvölgy elsősorban az átmenő közúti forgalomtól szmogos. Másodsorban a lakossági fa- és széntüzelésű fűtéstől, harmadsorban a völgy katlan jellegétől, ahol megülepszik a füst. Csak negyedsorban okozza a szlovák-lengyel iparvidék.
Vagyis ha az autós forgalmat elkerülő utakra terelnék Sajószentpéternél, Kazincbarcikánál és Ózdnál, illetve ha a házakat leszigetelnék és modernebb fűtésre cserélnék, jóval kisebb lenne az ártalom. Ez utóbbiak kormányzati feladatok, csak orbánék 12 év alatt sem értek rá foglalkozni ezzel.
Dilibohóccal a csorda élén sehogy