• Mit a teendő, ha az ünnepek alatt kiderül, hogy nagyon mást gondolsz valami számodra fontos kérdésről, mint a szeretteid?

• Wertán Sára kommunikációs tréner segítségével tíz hasznos tippet adunk arra, hogyan beszélgethetünk érzékeny témákról úgy, hogy a családi béke is megmaradjon.

“Nem vagyok homofób, de mostanra szerintem túltolják ezt a szivárványos dolgot a melegek. A gyerekeknek tényleg nem kéne ezt mutogatni, pláne nem az óvodában és az iskolában…” “Nem vagyok rasszista, és a rendes cigányokkal nyilván senkinek nincs baja, de lássuk be, hogy a legtöbben nem ilyenek…” Te is jártál már úgy, hogy ilyen vagy ehhez hasonló mondatok miatt akadt torkodon a falat egy ártalmatlannak induló karácsonyi vacsorán? Esetleg olyan is volt, amikor nem válaszoltál, mert nem akartál vitába bonyolódni az ünnepi asztal felett? Sőt, még az is lehet, hogy utána napokig bántott, hogy a saját családod előtt sem tudtad megvédeni az általad fontosnak tartott értékeket. Ismerős a helyzet? Wertán Sára, a Beszélgess jól alapítója segítségével összeszedtük, hogyan tudod legközelebb a veszekedést elkerülve képviselni: több köt össze, mint ami elválaszt!

Először is fontos leszögeznünk: előítéletei mindenkinek vannak, még azoknak is, akik szeretnének megszabadulni ezektől.

Ebből következik, hogy nem könnyű felvenni velük a harcot, pláne, ha olyanokkal kell konfliktusba kerülnöd, akiket szeretsz. A jó hírünk az, hogy léteznek hatékony kommunikációs eszközök ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Ha követed az alább felsorolt tanácsokat, akkor könnyebben meg tudod védeni az álláspontodat, és attól sem kell félned, hogy megbántod ezzel a másikat.

1. Teljesen természetes dolog az, ha egy kiélezett helyzetben leblokkolsz és nem tudsz rögtön frappáns választ adni. Érdemes kimondani, hogy mi történik benned: „most hirtelen nem tudom mit mondjak, hadd gondolkodjam egy kicsit, hogy a lehető legjobban megfogalmazzam a mondandómat!” Ha hajlamos vagy arra, hogy leblokkolj, ezt a mondatot bemagolhatod, hogy bármikor el tudd mondani, amíg összeszeded a gondolataidat.
2. Tudd és tudasd a másikkal a szabályaidat! Mondd ki, hogy milyen körülmények, stílus, hangulat az, amiben örömmel beszélgetsz. Például: “Szeretném, ha nem minősítenénk egymás szavait, nem emelnénk fel a hangunkat és nem használnánk csúnya szavakat, amíg beszélgetünk.” Ezzel sokkal könnyebb a számodra megfelelő mederben tartani a beszélgetést.
3. Mindenképp fektesd le azt a szabályt, hogy végighallgatjátok egymást, és tartsd magad ehhez! Először mutass példát, majd kérd a másikat is ugyanerre!
4. Miközben hallgatod a másikat, próbáld meg kikapcsolni a saját gondolataidat! Nem azért, hogy eltávolodj az elveidtől, hanem azért, hogy tényleg megértsd, mi zajlik a másik félben. Egymás felé közeledni csak akkor lehet, ha pontosan megértjük a másikban munkálkodó előfeltevéseket, érzéseket, gondolatokat, ehhez viszont az kell, hogy rá figyeljünk és ne a saját gondolatainkkal legyünk elfoglalva.
5. Próbáld meg beazonosítani, hogy milyen érzelmeken alapulhat az előítéletes gondolkodás, amelyek annyira erőssé teszik! Ha a másik fél nyitott erre, beszélgess vele ezekről! Amikor például valaki ezt mondja: “Nem akarom, hogy a gyerekem lássa, hogy az osztálytársát két nő neveli, hiszen akkor majd ő is meleg lesz, és emiatt nem lehet rendes családja!”, akkor valójában félti a gyerekét valami ismeretlen helyzettől. Segít, ha kifejezed, hogy ezt megérted, mielőtt rávilágítasz arra, hogy szerinted miért nem kell félnie. “Ha jól értem amiatt aggódsz, hogy a gyerekedet valamilyen nehézség éri majd, miközben szülőként a legjobbat szeretnéd neki. Ebben együtt tudok érezni veled.”
6. Mindeközben tudatosítsd magadban: a másik fél érzéseinek elfogadása és gondolatainak megértése nem azt jelenti, hogy egyet is értesz ezzel. Az egyet nem értésedet nyugodtan kifejezheted, miután meghallgattad a másikat.
7. Kerüld a kioktató, érzelemtől túlfűtött hangvételt és az olyan kijelentéseket, hogy a másiknak nincs igaza! Nagyobb eséllyel hallják meg, amit mondasz, ha nem támadásként élik meg.
8. Néha állj meg és reflektálj arra is, hogyan érzitek magatokat ebben a beszélgetésben. Az ilyen típusú mondatok segíthetnek: „látom, hogy nagyon heves érzelmeid vannak a témával kapcsolatban”, „nehéz nekem erről beszélni, mert nem szeretnék veszekedni, ugyanakkor fontos nekem, hogy a családunkban ne legyen tabu”.
9. Keresd mindig azt, ami közös! Mindig vannak olyan pontok, alapvető értékek, amelyekben két különbözően gondolkozó ember egyetért, és alapként szolgálhatnak az álláspontok közelítéséhez. Például a szivárványcsaládok témája kapcsán egyértelmű, hogy mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyerekek szerető családban nőjenek fel.

Fontos azt is tudatosítanod, hogy ha be is tartod mindezt, egyetlen beszélgetéssel valószínűleg nem fogod meggyőzni a másikat, és nem is ez a cél.Ha elindítod a párbeszédet, már megtetted a legfontosabb lépést, hogy meghalljuk egymást, és elkezdjük betemetni azokat az árkokat, amelyeket sokszor inkább mélyítünk a megosztó témák kapcsán. Ha pedig úgy érzed, már kifogytál az érvekből, abban is segíthetsz, hogy beszélgetőpartnereid még többb információhoz jussanak a témában. Ne feledd, aki csak a sajátjához hasonló előítéletes véleményeket hall, talán nem is találkozott még az érintettek élményeivel, gondolataival, de te is segíthetsz abban, hogy ez megváltozzon.

• Nézz utána az érintett csoportokkal vagy témákkal foglalkozó civilek anyagainak! A közösségi oldalaikon vagy honlapjukon biztosan találsz olyan cikkeket, videókat, amelyeket másoknak is elküldhetsz, vagy akár te is meríthetsz belőle érveket a következő beszélgetéshez!
• Láttál egy filmet, olvastál egy cikket, ami felnyitotta a szemed vagy inspriálóan hatott rád, hogy megkérdőjelezd a saját előítéleteidet? Ajánld másoknak is! Az emberi történetek különösen sokat segíthetnek az előítéletek lebontásában.
• A legjobb mindig a személyes példa. A szivárványcsaládoknál maradva: ha ismersz egy meleg párt, aki örökbefogadott, mesélj az életükről, a történetükről. Amíg egy jelenséget vagy embereket csak címkékkel, kategóriákkal illetünk, addig könnyű érzelmileg elhatárolódni tőlük. Ha migránsokról beszélünk, akkor könnyebb veszélyes tömegnek beállítani az embereket, míg egy menekülő család története olyan emberi sors, amivel sokkal könnyebb együttérezni.

Ha szeretnél még többet olvasni arról, hogy egyéni és társadalmi szinten mit tehetünk a gyűlöletkeltés és a kirekesztés ellen, kattints #többkötössze kampányunk oldalára és iratkozz fel tematikus hírlevelünkre! További hasznos kommunikációs tippekért pedig kövesd Wertán Sárát és a Beszélgess jólt az Instagramon!