Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) első regionális munkacsoportja Győrben, amelynek vezetőjévé Hefter László Pannonhalmán alkotó üvegművészt választották.
A munkacsoport feladata, hogy segítse az egyéni és közösségi művészeti, művészetelméleti tevékenységet, a helyi alkotómunkát és a kulturális értékteremtést, szolgálva a regionális művészeti munka fejlesztését, színvonalának emelését – közölte az MMA.
A közlemény idézi Vashegyi Györgyöt, az MMA elnökét, aki szerint a testület őszi közgyűlésén döntöttek arról, hogy regionális munkacsoportokat hoznak létre, hogy a köztestület a hazai és a külhoni magyarlakta területeken tovább erősítse a művészeti-kulturális életben való szerepvállalását, segítse a helyi kapcsolatépítést.
A döntéssel annak a Makovecz Imre által megfogalmazott célnak tesz eleget az MMA, hogy különféle művészeti ágak képviselőit ültesse le egy asztal köré, segítve e művészeti területek közötti párbeszédet.
Győr mellett a közeljövőben Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is megalakul egy-egy munkacsoport.
Az elnök kiemelte, hogy az egyes csoportok feladata lesz művészeti és művészetelméleti programok szervezése, részt vállalnak helyi kezdeményezésekben is és szélesebb körben segítik az adott régióhoz kapcsolódó művészeti tevékenységek eredményeinek bemutatását.
A győri munkacsoportban huszonöt akadémikus és tizenkét nem akadémikus köztestületi tag fejezte ki részvételi szándékát.
A regionális munkacsoportoknak akadémikus és nem akadémikus köztestületi tagjai lehetnek, akik önkéntes alapon, térítésmentesen végzik munkájukat.
Az is előírás, hogy a munkacsoportokban az MMA mind a kilenc tagozata képviselve legyen, egy ember akár két város munkacsoportjában is szerepet vállalhat.
Vashegyi György kitért a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) december 14-én kötött stratégiai együttműködési megállapodás jelentőségére is, amely elősegíti hazai és egyetemes magyar tudományos és művészeti eredmények megszületését, széleskörű megismertetését, valamint a kulturális élet minél színesebbé tételét.
A megállapodás része, hogy az MMA hét megalakuló regionális központjából öt esetében az MTA az MMA részére rendelkezésre bocsátja helyi irodáit és a hozzá kapcsolódó eszközparkját használati célból.
Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke szerint az MMA megalakult munkacsoportja támogató erőt képvisel a régió kulturális életében, ösztönző hatást fejt ki a jövőben létrejövő programjaival.
Kiss János, az MMA alelnöke, a Győri Balett művészeti tanácsadója és korábbi igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a munkacsoport helyi fórumot teremt művészeti kérdések megvitatására, hogy a művészek, művészetelméleti szakemberek és a közönség között személyes kapcsolat alakulhasson ki, majd mélyülhessen el.
Rámutatott, hogy az MMA az elmúlt években számos nívós kulturális és művészeti program, tábor megvalósítását tette lehetővé a régióban helyi szervezetek pályázati támogatásával.
Richly Gábor, az MMA főtitkára azt hangoztatta, hogy az MMA minden tevékenységéhez aktív partnereket keres.
Juhász Judit, az MMA szóvívője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a győri munkacsoport alakuló ülésén felmerült az igény egy észak-nyugat-magyarországi régióról készülő, minél teljesebb kulturális intézményi térkép létrehozására, amelyben az MMA művészei fontos szerepet játszhatnak.
oktatasegeszsegügy csak SZDSZ hitbizomány lehet. A művészet dettó. Első vonal.
Oktatásegészségügy csak párttitkárok kezében lehet.Guba a gubához…
mennyivel jobb helyen van hat pár rendőrcsizmánál, ami épp csak megúszta a börit az olajszőkítés meg a gyilkosságok miatt, ugye? te se leszel már nagyobb marha
az Apró-klánra gondolsz?
Aztán olvasni tudsz-e? És amit olvasol tudod-e értelmezni?
Hja, ti már miniszterek sorával „megmutattátok” ???
??????? Mit???????????
„Aztán olvasni tudsz-e? És amit olvasol tudod-e értelmezni?”
Látom a másolás megy, csak rossz helyre másolod.
Mit mutattak meg???
2022.12.25. – 19:30
???????????
a legaljacsicskák jönnek, a nyaloncok
hogy is volt az oktatásügyiminiszteretek alatt?
https://index.hu/belfold/tand1716/?fbclid=IwAR3_LQ7APVXRclwghLB9uEIO5ZBLaGa2AakqQPFVgbiFIc1eD5D7qa4RWac
hogyan voltak az egészségügyi miniszteretek alatt ? ( elvonás, hospinvest, kórházi széfek, stb)
„Miért lettem antipatikus? – Egy egészségügyi miniszter feljegyzései
Molnár Lajos
Egy egészségügyi miniszter feljegyzései, Őszintén az egészségügyi reformokról Molnár Lajos 10 hónapon keresztül volt a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere. Kinevezése után rögtön hozzálátott az egészségügy teljes átalakításához, nevéhez öt korszakalkotó törvény megalkotása fűződik. Radikális reformterveivel korábban soha nem tapasztalt indulathullámokat korbácsolt fel az egész országban – nemcsak az ellenzék és a sajtó, az orvosok, a patikusok és a gyógyszergyártók támadták hevesen tevékenysége miatt, de koalíciós partnereivel, sőt, olykor párttársaival is meggyűlt a baja. Ebben a könyvben őszintén, szókimondó stílusban ír a bársonyszékben töltött hónapokról, az egészségügyi reform szükségességéről és arról, milyen érdekek mozgatták a változások ellenzőit, a miniszter politikai ellenlábasait. Izgalmas részleteket, kulisszatitkokat árul el arról, hogy valójában kik és hogyan vettek részt az egészségügyi politika megalkotásában. ”
Ugye, hogy nem merészeltétek beperelni. ???
A múltkor még azt írtad, hogy az elmúlt 20 évben nem is volt önálló oktatási minisztérium és oktatási miniszter. Most meg azt, hogy mégis volt. Akkor melyik hazugságod a valódi?
a cuclib miniszterei csupasz p..-án paróka.
Aha….
Szóval: Akkor melyik hazugságod a valódi?
Gyurcsány hattyúboncoló alatt 160 ezer halott
“Kiderült! Gyurcsány orvosokat akart letartóztatni megfélemlítésből
Vagabund – így jellemezte legvitatottabb miniszterét, Molnár Lajost Gyurcsány Ferenc. Miért lettem antipatikus? című könyvében a volt egészségügyi miniszter életbe vágóan fontos döntések születéséről tudósít. A Heti Válasz megmutatja, mikor nem mond biztosan igazat.
A Gyurcsány-kormány második legvitatottabb alakja, Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter könyvet jelentetett meg tevékenységéről – őszödi szellemben. Molnár Lajos retusál – a szocialistákra tolná a felelősségét a három éve hatályba lépett és szerinte is elhibázott kórházbezárási törvény miatt. Az ellenzéket pedig az általa most is jó döntésnek tartott és azóta népszavazással eltörölt vizitdíj miatt kárhoztatja.
Élesen bírálja a magyar politikai kultúrát, és ennek szellemében saját múltját is átalakítja. “A bírálóbizottság első helyre rangsorolt” – emlékszik például a még minisztersége előtt, 2005-ben a MÁV-kórház élére benyújtott pályázatra – de rosszul. Túri Péter, a bírálóbizottság elnöke állítja, hogy nem Molnár volt a jelentkezők közül első a sorban; Prókay Sándorné, a bizottság tagja azt is hozzáteszi, hogy csak negyedik helyre sorolták a későbbi minisztert. “Kóka nem akart kinevezni” – írja könyvében. Az igazság ezzel szemben az, hogy a vasutat és vele a MÁV-kórházat felügyelő SZDSZ politikai kinevezettje volt.
Az eltitkolt hiány
Könyvének első érdekes megállapítása alapján akár koronatanú is lehetne a költségvetési adatok meghamisítása miatt indított eljárásban egykori főnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Azt állítja ugyanis, hogy a valós számokat a 2006-os második forduló utáni napon “a győztes párt frakcióvezetője, Lendvai Ildikó, reggel nyolckor tudta meg a miniszterelnöktől. Őt kilenckor követte (a miniszterelnöknél, majd rosszullétben) a koalíciós partner pártelnöke, Kuncze.” Állításának igazolására egy jegyzőkönyvet idéz, amit az SZDSZ koalíciós delegációja rögzített néhány nappal később: “A Pénzügyminisztérium félrevezette a frakciókat, nem tárta fel a reális helyzetet.”
Gyurcsány levegőnek nézte Molnárt
Hamar kiderült, hogy a legnagyobb elvonások az egészségügyben lesznek, Molnár Lajos megnyugtatta a szocialistákat, a reformhoz nem kell pénz, sőt megtakarításokkal jár majd. Az eskütétele utáni első személyes találkozóján Gyurcsánnyal néhány nőgyógyász letartóztatása is felvetődik ötletként, hogy megfélemlítsék az orvosokat, és letörjék a megszorítások miatti ellenállást.
“Nem kellene példát statuálni, követni az akkori pozsonyi példát?”- fordult hozzá a kormányfő. “Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek” – idézi fel válaszát Molnár.”
?????????????????????
A múltkor még azt írtad, hogy az elmúlt 20 évben nem is volt önálló oktatási minisztérium és oktatási miniszter. Most meg azt, hogy mégis volt. Akkor melyik hazugságod a valódi?
Basszus! Oszt Kunczematyi sem bírta befeketíteni , csak leváltani a Pintért a Tocsik ügy miatt?
Miért is? Vót rá 12 évetek.
„Terjesztették már róla, hogy halálos beteg, az alvilág feje, jósoltak ellene lejáratási kampányt, legutóbb pedig azt híresztelték, visszavonul végleg és nyugdíjba megy. Pintér Sándor belügyminiszter élete több, mint kalandos és legalább annyi legenda övezi, mint azoknak az életét, akiket rendőrként üldözött.
Amikor 1981-ben a vékony, de határozott fellépésű fiatal rendőr vizsgálóként a betörésekkel gyanúsított Kecskeméti Sándort faggatta, úgy tűnt, falakba ütközik. Kecskeméti hallgatott, mint a sír. Esélytelennek tűnt az egész.
A vizsgáló tudta, talán még tisztelte is, hogy Kecskeméti nem az a fajta bűnöző, akire rá van írva, mivel keresi a pénzt. Az átlagos kinézetű férfi takarítóként dolgozott, látszólag szerény körülmények között élt, nem hordott aranyékszereket, drága ruhákat, de a látszat csalt: a valóságban milliomos volt. A vizsgáló kitartóan kérdezgette, nap mint nap. Hosszú hónapok teltek el, mire Kecskeméti végül vallomást tett, ahogy az ügy több mint nyolcvan másik gyanúsítottja is.
Jól olvasták, több mint nyolcvan. Ennyi gyanúsítottja volt ugyanis annak a betörés-sorozatnak, ami megalapozta a magyarországi szervezett bűnözést. Ez volt a hőskor. A gyanúsítottak között voltak betörők, tippadók, orgazdák és persze az őket kiszolgáló, ugrásra készen álló profi ügyvédek. Rossz nyelvek szerint még az állambiztonság is, amely egy-két nehézfiút is használt saját céljaira. Az ügyben érintett bűnözők idővel a hazai szervezett alvilág prominens figurái, ismert szereplői lettek, már akiket nem lőttek le vagy robbantottak fel másfél évtizeddel később.
Nem úgy Kecskeméti, aki később már legfeljebb csak azzal dicsekedhetett el, hogy egyike volt azoknak a keveseknek, akiknek sikerült megszökniük a szegedi Csillag börtönből. A fiatal, de rendkívül tehetséges vizsgálót, aki szóra bírta a hónapokig makacsan védekező, éhségsztrájkoló Kecskeméti Sándort, szintén Sándornak hívták: Pintér Sándornak. „
Szerinted jutalomból váltotta le?
mindenkit leváltottak
Kuncze így takarta el balf@sszságát
Vagyis, ha jól értem, azt próbálod a magad zavaros módján írni, hogy mivel Kuncze nem tudta pintérsanyát befeketíteni, ezért mindenkit leváltott. Értem. Vagyis nem értem.
Tudjuk! 1984-től ??? Első vonal:
„Spiró György: Jönnek
Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért –
miért is? ki tudja. Trianonért? –
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klima: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyitsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
1984”
Nagyon olajszagú az a sándor.
Csak azt nem tudom eldönteni, fűtő olaj, vagy dízel olaj szag.
Kis magyar csoda, hogy aki egész életében állami szolga volt, hogy lehet többszörös milliárdos?
Tiszta amerika.
„– Jellemző, hogy az államelnök is csak úgy tudta meg, hogy „mi a helyzet”, hogy az SZDSZ akkori elnöke, Kis János felhívta. Sem a rendőrség, sem a belügyminiszter nem érezte szükségét, hogy tájékoztassa.
– A taxisblokád politikai és nem rendőri ügy volt. Hogy szervezték, vagy csak a spontán dühre rászerveztek, azt én nem tudom eldönteni. Kivizsgálni pedig nem kellett-lehetett, hiszen a résztvevők az államelnöktől amnesztiát kaptak.
– Úgy tudni, hogy azért nem lett nagyobb balhé – az egyébként polgárháború-gyanús blokádból –, mert Budapest akkori rendőrkapitánya nem volt hajlandó Horváth Balázs miniszter utasítása (kérése?) ellenére sem bevetni a taxisokkal szemben a legkeményebb rendőri eszközöket. Például nem lövetett.
– Nem volt szó lövetésről, ha szó lett volna, akkor erre a rendőrség vezetése nyilván nem hajlandó.
– A taxisblokád okán megkezdődtek az érdekegyeztetések. Ez végül is kedvező, vagy nem?
– A rendőrség szempontjából mérlegelve ez a történet a vízválasztó. A politika rájött, hogy nem tudja irányítani a rendőrséget. Ki kell alakítani egy másfajta szervezetet és együttműködést a rendőrség és a BM, a BM és a parlament között. Sajnos ez egyben a Szabó Győző-féle kriminológiai indítékú stratégia bukását is jelentette. Csakhogy ez még akkor nem látszott világosan. Az viszont igen, hogy a kormány azonnali sikereket akar, és azonnal ütőképes rendőrséget.
– Közben a kormány érzékeny búcsút vett ügyvéd belügyminiszterétől, s a kormányzó kinevezte a rendszerváltás előtt vendéglátóipari múlttal és az Antall családdal baráti kapcsolatokkal rendelkező titkosszolgálati miniszterét, Boross Pétert. Aki viszont kinevezte a két igazgató fölé országos rendőrfőkapitánynak Pintér Sándort. Ő addig a BRFK-t vezette, tehát az ön beosztottja volt. Majd hirtelen a főnöke lett. ’96-ban viszont megint ön lett a főnöke Pintérnek, amíg a főkapitányt le nem váltotta a Horn-kormány. Most viszont Pintér már belügyminiszter, méghozzá rendőr belügyminiszter. Ön pedig „magánzó”.
– A sorrend nem teljesen pontos. Túrós önálló helyettesi hatalmát Szabó Győző valóban úgy akarta megosztani, hogy létrehozta a két szakmailag önálló feladatot jelentő posztot. De akkor már nagyon fúrták őt, éppen arra hivatkozva, hogy lám, ilyen civil attitűddel nem lehet például a taxisblokádot se kezelni. Itt egy erőskezű rendőrre van szükség az ORFK élén, mint ahogy a belügyminiszter is maradjon ugyan civil, de ne legyen puhány. Nos, mind Boross Péter, mind Pintér Sándor megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Hiszen Boross sosem rejtette véka alá, hogy ő a kemény kéz embere, rendpárti, lélekben mindig is katonatiszt, rossz nyelvek szerint „csendőrtiszt” volt. Ők a politika szája íze szerinti hatékony párost alkottak Pintérrel. Erős kézzel kezdtek hozzá a rendőrség átszervezéséhez. Tartozom az igazságnak, hogy a civil Boross nem listázott – közvetlenül. Pintér Sándorral viszont megüzente Túrósnak és nekem is, hogy bármikor kirúghat, ha úgy látja jónak. A többieknek már nem kellett üzenni. Súlyos hiba volt, hogy nem akkor, hanem csak később távoztam.
– Titkosszolgálati miniszterből belügyminiszterré lenni rendszerváltás idején: ez kicsit elgondolkoztató. Különösen, hogy tudjuk, nem volt tisztázott igazán a titkosszolgálatok és a rendőrség, valamint a titkosszolgálatok belső, egymáshoz való viszonya. Ekkor tűntek fel és tűntek el a III/III-as (meg a hasonló ügyosztályok) dossziéi, folyt a harc a parlamentben az átvilágításról, a politikusok körkörösen zsarolták egymást. Mindenki gyanakodott a másik szervezetre; miközben Csurkáék előálltak „nemzetmentő fajvédő” programjukkal. Szóval: nem úgy tűnt, mintha a viszonyok rendeződnének.
– A politikában a viszonyok összekuszálódtak, de ami a titkosszolgálatok és a rendőrség kapcsolatát illeti, azt kell mondanom – ne sértődjön meg –, ezek a feltételezések a „lila értelmiség” agyszüleményei voltak. „
Tehát pintérsanya Boross komisszárja volt. Mondjuk ezt eddig is tudtuk, ezért felesleges volt ezt a hosszú szöveget bemásolni.
Kacziba szerint
„Múlt pénteken Horn Gyula miniszterelnök Kuncze Gábor belügyminiszter előterjesztése alapján azonnali hatállyal felmentett tisztségéből négy vezető rendőrtábornokot. Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Bodrácska János vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány, Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója és Valenta László dandártábornok, az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatója nemcsak posztjuktól, hanem a testülettől is kénytelenek voltak megválni, mivel november 30-val nyugdíjazták őket.
A hivatalos magyarázat szerint a döntés – bár természetesen nem független az elmúlt hetek bűncselekmény-sorozatától – nem egyik napról a másikra született. Kuncze a múlt pénteki sajtótájékoztatón arra hivatkozott, hogy a rendőrségnél elmaradt struktúraváltás, a zavaros pénzügyi helyzet, a közbiztonság látványos romlása, ……”
Blablablabla
„a kormányzó kinevezte a rendszerváltás előtt vendéglátóipari múlttal és az Antall családdal baráti kapcsolatokkal rendelkező titkosszolgálati miniszterét, Boross Pétert. Aki viszont kinevezte a két igazgató fölé országos rendőrfőkapitánynak Pintér Sándort.”
„Nos, mind Boross Péter, mind Pintér Sándor megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Hiszen Boross sosem rejtette véka alá, hogy ő a kemény kéz embere, rendpárti, lélekben mindig is katonatiszt, rossz nyelvek szerint „csendőrtiszt” volt. Ők a politika szája íze szerinti hatékony párost alkottak Pintérrel.”
Ezek után csoda, hogy Kuncze leváltotta pintérsanyit?