F. Szabó Emese annak a kuplerájnak pillant be minden egyes szegletébe…
View this email in your browser
Kedves Olvasónk,

először is BÚÉK, aztán meg jó napot kívánok is, ugye, hogy hiányoztam. Én vagyok a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának heti Hírlevele, most sem jöttem üres kézzel. Hoztam csupa szépet és jót.

A friss lapszám tartalomjegyzéke
Hogy a heti címlapsrácunk, Bokros Lajos a fentiek közül melyik kategóriába tartozik, azt ki-ki maga eldöntheti, szerintünk mind a kettőbe, de ezen biztos nem fogunk összeveszni. A valahai hírhedett pénzügyminiszter lapunknak megnyilatkozván is marad a kaptafájánál; interjúerünkkel, az ugyancsak tudós Barotányi Zoltánnal pontról pontra végig veszik Magyarország immár tucatnyi éve regnáló kormányának gazdaságpolitikáját, s utánamennek az inflációnak is, végül persze arra jutnak, hogy ajvé! No, de milyen ajvé ez? Ilyen alaposan, világosan, hovatovább szórakoztatóan levezetett ajvét nagyon régen olvasott, drága Olvasó.
Elolvasom!
S ha már alaposság és szórakoztatás, nos, ezeket már most beígérhetjük a hátralévő oldalakra is. Több szem többet lát alapon F. Szabó Emese annak a kuplerájnak pillant be minden egyes szegletébe, amelyet mindközönségesen Magyarország – rendeleti úton módosított, ez is milyen már – 2023-as költségvetésének szokás nevezni. (Itt majdnem nevetnit írtam, pedig nyilván sírnit akartam – tisztelettel, a Hírlevél.)
Elolvasom!
Ezek után vidékre ruccanunk ki, mert az szokásunk nekünk. Varga Domokos Péter cikkében a szülészeti ellátás veszprémi modelljének bukása jelenik meg a magyar egészségpolitika egészének a tükrében, majd Bakos András egy alföldi zárványtelepülés elmúlt száz esztendejét tárja fel, egy munkáskolónia születésnapja alkalmából. Nos, lesz miért gyertyát gyújtani, akár százat is.
Bakos András 
újságíró

25 éven át volt a Délmagyarország című napilap újságírója, rovatvezetője, főmunkatársa. 2019 óta dolgozik a Magyar Narancsnak. Közéletről, természetről, mezőgazdaságról, szabadidősportról ír. Verset is publikál. További cikkei itt érhetőek el!

Figyeljenek jól oda Uitz Renátára, mert ő meg 2023-ba kalauzolja olvasóját, azt vizsgálván, hogy mi vár az alkotmányos demokrácia híveire idén. Nyilván csupa móka és kacaj. S ha Ön azt is tudni akarja, hogy ki az ördög volt Szemák Jenő, akinek a képét nemrégiben a Kúria falára szegezték ki, nyilván a legjobb helyen jár, hiszen Buchmüller Péter máris bemutatja a nyilasok ezen igyekvő lieblingjét.
Elolvasom!
Innen aztán a szórakozás, a bohém, sőt mondén élet következik. Kulturális rovatunk főcikkében Csabai Máté az Operaház igazgatójának, Ókovács Szilveszternek a 12 éves tündöklését nézi át tüzetesen, abból a kitüntetett alkalomból, hogy nevezett jó eséllyel röpülni fog idén. Hogy közben Máté a Képáriát is elénekli, azt sajna csak elképzelni tudja a kedves Olvasó, ezért a legjobban teszi, ha olvasás közben vele tart, így kezdődik: Recondita armonia / Di bellezze diverse!, tovább nem segítünk. Na, ezt csinálja az Ókovács Ön után, már ha tudja! S lesz itt még egy vidám dolgozat arról, hogy nagy írók hogyan emlékeztek meg nagy inflációkról, a gyűjtemény Gáspár Balázs munkáját dicséri. Következőleg Gát János galerista vall Pilinszky Jánosról és az ő gyöngybetűkkel leírt versezeteiről a kíváncsi képet vágó Karafiáth Orsolyának.
Hohó, 60 éves lett A hosszútávfutó magányossága, de nem is látszik rajta – hogy mennyire nem, azt Rudas Dóra meséli el. Az önfeláldozó Krusovszky Dénes szilveszterkor meghallgatta a Para Kabarét a Klubrádión, de hát senki nem állította, hogy az újságíróknak könnyű lenne az élet. De Ön, kedves Olvasónk könnyebbé és élvezetesebbé teheti a sajátját egy jó húzás Magyar Naranccsal! Mert ez jószerivel csak a fele volt, alant meg várja már az online kiadás ugyancsak dús ajánlata. Legyen szerencsénk a jövő héten is!
Digitális előfizetés, akár már havi fizetéssel