Így nyerhetne óriásit Amerika az orosz-ukrán háborún egy tanulmány szerint

2023. január 8. 12:33
Írta: Matus Tibor
Az 1961-ben alapított Hudson Intézet oldalán jelent meg egy esszé, amely az orosz–ukrán konfliktus egyik lehetséges kimenetét, mégpedig az Orosz Föderáció felbomlását taglalja. A konzervatívnak minősített amerikai agytröszt általában katonai és közgazdasági kérdésekről készít forgatókönyveket. Persze ez is csak egy variáns a jövőről, de talán érdemes vele alaposabban foglalkozni.

Az írásuk kezdetén leszögezik, hogy a berlini fal 1989-es leomlása, Mihail Gorbacsov lemondása csak a Szovjetunió összeomlásának kezdetét jelentette – a Szovjetunió gyakorlati megszűnése még ma is tart. Azóta volt két csecsen háború, egy grúziai invázió, a Krím megszállása, több közép-ázsiai kaland, ami jelzi a Szovjetunió agóniáját. Mivel szerintük Oroszország jelentős csapást szenvedett el gazdaságában, katonai képességei kapcsán, és a befolyása is csökken nemcsak a posztszovjet régiókban, de még a hatalmas (hazánknál 180-szor nagyobb) Oroszországon belül is. Azaz,

az Orosz Föderáció határai valószínűleg 10 vagy 20 év múlva már nem úgy fognak kinézni a térképen, mint most.

Így azt tanácsolják, hogy míg véglegesen összeomlik az egykori Szovjetunió nagyobb területét elfoglaló mai állam és felbomlik az Orosz Föderáció, addig az amerikai döntéshozóknak el kell kezdeniük az új geopolitikai valóság megtervezését az eurázsiai szárazföldön.

Mik lennének az USA céljai Oroszország felbomlása esetén?

A Hudson Intézet honlapján megjelent cikk írója, Luke Coffey szerint:

Legyünk realisták Oroszország demokratikus és szabadpiaci kilátásait illetően.

Az 1990-es évek megmutatták, hogy a geopolitikai változások nem alakították át automatikusan az orosz társadalmat, ahogy azt sokan remélték.

Az USA-nak és partnereinek le kell vonniuk az 1990-es évek kudarcos tanulságait, és nem szabad erőforrásokat pazarolniuk arra, hogy az orosz társadalmat, gazdaságot vagy kormányt nyugati típusú demokráciává alakítsák. Az 1990-es évek kísérletei kudarcot vallottak, és valószínűleg ismét sikertelenek lennének.

Fékezzék meg a belső oroszországi harcok továbbgyűrűzését.

Az Orosz Föderáció felbomlása után előfordulhat forradalom, lázadás és polgárháború – mind nemzeti, mind regionális szinten. Az Egyesült Államok és partnerei számára prioritásként kell kezelni az Oroszország jelenlegi nemzetközileg elismert határain belüli belső harcok megfékezését.

Számolni kell Oroszország tömegpusztító fegyverkészletével.

Oroszországban közel 6000 nukleáris robbanófej található, és jelentős vegyi-, valamint biológiaifegyver-programja van. E fegyverek felügyelete a nemzetközi közösség érdeke lenne.

Kiterjeszteni a stabilitást Európa perifériáján az euroatlanti integráció kiterjesztésével és a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésével.

Az euroatlanti integráció 1949 óta a stabilitás egyik legnagyobb hajtóereje Európában. Amikor az Orosz Föderáció felbomlik, a NATO-nak és az Európai Uniónak ki kellene használnia Moszkva gyengeségét, és

„sebbel-lobbal” szorgalmaznia kellene a szervezet bővítését a fennmaradó tagjelölt és aspiráns országokkal.https://makronom.mandiner.hu/cikk/20230108_amerikaiak_forgatokonyve_felbomolhat_az_orosz_foderacio