A kormány úgy csinált, mintha erről nem tudott volna, senkit sem értesített a problémáról, annak ellenére, hogy a következő Erasmus-ösztöndíjak között van olyan, amire február 15-ig kell beadni a jelentkezést. Navracsics Tibor miniszter, aki a tárgyalásokat az EU-s szankciókról intézi, meglepetést mutatva esetleges félreértésről beszélt a sajtónak.Holott ő már 2021 tavaszán is győzködni próbálta a Bizottságot, hogy a vagyonkezelő közalapítványok rendszerét fogadják el, és már akkor sem járt sikerrel.
Az alapítványi rendszerbe kiszervezett egyetemeket két okból nem akarta finanszírozni az EU: egyrészt attól tartottak, hogy nem lehet ellenőrizni és számon kérni, hogyan költik el az EU-s pénzt; másrészt elfogadhatatlannak tartják, hogy a kuratóriumok vezetői politikusként kinevezhetik és leválthatják az EU-s pályázatokat intéző hivatalnokokat, azaz úgy pályáznak, hogy közben a pályázatok elbírálóit is ők ellenőrzik. Ez utóbbi probléma vezetett a kutatói és hallgatói ösztöndíjak befagyasztásához.
Lassan két éve ismert a probléma
Hogy EU-s pénzből a 21 frissen privatizált magyar egyetemet nem lehet támogatni, az már 2021 tavaszán nyilvánvaló volt, csak ezt senki sem mondta el külön az egyetemek polgárainak. Akkor történt, hogy az Európai Bizottság vonakodott elfogadni a magyar helyreállítási tervet, aminek milliárdjaival a koronavírus okozta gazdasági gondokat lehetne enyhíteni.
A Bizottság egyik problémája a magyar tervvel az volt, hogy hatalmas összeg ment volna belőle az egyetemeknek, csakhogy azok kikerültek az állam fennhatósága alól, és így a Bizottság nem akarta már finanszírozni a programjaikat. (Éppen ezzel a pénzzel kecsegtették az egyetemek vezetőit az átállásról szóló szavazások előtt.)
Azon a tavaszon egy videóhívással még Navracsics Tibor is igyekezte győzködni a Bizottság illetékeseit, hogy a pénz a közalapítványoknál is jó kezekben lesz, bár akkor a politikus még nem volt miniszter, csak a jó brüsszeli kapcsolataira alapozva bízták meg a tárgyalással.
Végül a magyar helyreállítási tervet csak 2022 decemberében fogadták el, de addigra teljesen átírták, és az egyetemek finanszírozását lényegében kivették belőle. (A helyreállítási pénz elől viszont továbbra is el van zárva Magyarország, ennek okairól itt írtunk korábban.)
Legkésőbb tavaly szeptember óta világos a helyzet
A magyar diákság jelentős részének kizárása az EU-s ösztöndíjakból nem a helyreállítási alappal függ össze, az ottani probléma csak azt mutatja, hogy amit Brüsszel korrupciógyanús területnek lát egy programban, azt más vonalon sem fogadja el. A mostani befagyasztás ugyanis a feltételességi mechanizmussal függ össze.Ez az a szankció, amit azért vetettek ki, mert Magyarországon veszélyben látják az EU-s pénzeket, hiszen túl nagy a kockázat, hogy nem a Brüsszelben jóváhagyott célokra költik el az egészet.
Ennek az eljárásnak decemberben élesítették a szankcióit, és nem az Európai Bizottság vetette ki, hanem a többi tagállam – igaz, a Bizottság javaslatára. A kormányokat tömörítő Tanácsban kizárólag Lengyelország szavazott ellene, az összes többi, 25 ország kormánya egyetértett azzal, hogy Magyarországot meg kell büntetni.Ennek a következménye a teljes vidéki magyar diákság kizárása az EU-s ösztöndíjakból. Példátlan összefogás volt egy tagállam ellen az a szavazás.
A tavaly december 15-én elfogadott büntetésnek két része volt: egyrészt befagyasztották három operatív program 55 százalékát – összességében több mint 6 milliárd eurót – a magyar közbeszerzési rendszer megbízhatatlansága miatt. Másrészt eltiltották az EU-s intézményeket, hogy bármit finanszírozzanak, aminek kedvezményezettje magyarországi vagyonkezelő közalapítvány.
Ez sem lehetett újdonság a magyar kormány számára. 2022 szeptemberében az Európai Bizottság már hivatalos levélben is értesítette a magyar kormányt arról, hogy a közalapítványi rendszert finanszírozhatatlannak tartja. A decemberben a tagállamok által megszavazott büntetések ugyanazon a bizottsági javaslaton alapultak, amelyik már szeptemberben is nyilvános volt.
A közalapítványok kuratóriumainak átalakítása benne volt abban a 17 feltételben, aminek teljesítése esetén a magyar kormány megúszhatta volna a december 15-ei büntetéseket.
Kivették, visszarakták
Csakhogy a magyar kormány trükközni kezdett ahelyett, hogy a problémát megoldotta volna. Részben engedtek, a Bizottságnak azt a követelését, hogy a közalapítványok is kötelezettek legyenek közbeszerzésekre, külön törvénnyel teljesítették – bár a magyar kormány már 2021-ben is azt mondta, hogy a közbeszerzési kötelezettség amúgy is vonatkozik ezekre az intézményekre, csak Brüsszelben nem értik a magyar szabályokat. De azért hoztak külön szabályt, feloldva a Bizottság aggodalmát, hogy követhetetlen lesz az alapítványi egyetemeknek nyújtott támogatások sorsa.
A politikai kinevezettek ügyét viszont teljesen zavarosan kezelték.Előbb hoztak egy törvénymódosítást, ami alapján a politikus-kurátoroknak dönteniük kellett volna a két állásuk között, azaz teljesítették a Bizottság követelését. Aztán ezt visszavonták, és helyette egy olyan megoldást választottak, ami alapján a politikus-kurátoroknak az egyes kuratóriumi döntések előtt nyilatkozniuk kell, hogy az adott ügyben összeférhetetlenek-e, és ha igen, akkor nem vehetnek részt a szavazáson.
Erre a megoldásra mondta azt november végén az Európai Bizottság, hogy nem jó, nem erről volt szó, és részben ez volt az oka, hogy a szankciók elengedése helyett azok kivetését javasolta a Tanácsnak november végén – ezenkívül még három ügyről mondta azt a Bizottság, hogy nem úgy oldotta meg a magyar kormány, ahogy kellett volna.
Vagyis a magyar kormány pontosan tudta már szeptemberben, hogy mit kellene tennie, hogy a privatizált egyetemek ne essenek el minden EU-s támogatástól (és így az Erasmustól is), csak a végső változat elfogadásakor átkavarták az egészet, hogy a miniszterek és az államtitkárok megtarthassák remek fizetéseiket és befolyásukat az egyetemeken – többek között maga Navracsics Tibor is ennek köszönheti az állását a Pannon Egyetemet fenntartó kuratórium élén.https://444.hu/2023/01/10/a-kormany-megprobalta-atverni-az-eu-t-de-a-magyar-egyetemek-jartak-porul
444-es soros olvasat.
Csak lett valami eredménye a Brüsszelt bombázóként ábrázoló plakátoknak. Köszönjük Orbán Viktor.
Egy piramist kell eltartani, ahol csak a csúcsnak jut külföldi oktatás. A többieknek is jár, de csak akkor jut ha kifizeti az EU. Sok derék orbánista lánya, fia, unokaöccse, unokája is az arcocskájára esik, mert a gazda a hadnagyai közt nem szór ki ennyi pénzt, hogy a derékhad is mehessen.
A széllel szemben vizelés közismert következménye.