A szankciók hatása: összeomlás nem lesz
Mostanra jól látszik, hogy az orosz gazdasága szankciók ellenére nem fog összeomlani 2023-ban.
Bár a 2022. tavaszi előrejelzések még 10% körüli visszaesést vetítettek előre arra az évre, végül várhatóan „csak” 3- 4% körüli lesz a recesszió. Ezt persze annak kontextusában kell értelmezni, hogy a 2022-es esztendő már a negyedik év 2014 óta, amelyet az orosz gazdaság recesszióban tölt, 2023 pedig az ötödik. Bizonyos, hogy az európai energiaszállításokból származó bevételek kiesését meg fogja sínyleni az orosz költségvetés, ám az összeomlást a jóléti intézkedések fokozatos leépítésével minden bizonnyal el tudják kerülni. Összességében tehátkataklizma helyett elhúzódó, lassú leépülés várható.
Hasonló a helyzet a szankciók orosz iparra gyakorolt hatásával is. Bár a szankciók és a nyugati cégek kivonulása egész iparágakat hoz nehéz helyzetbe, komplett szolgáltatási szektorokat lehetetlenítve el, ez sem fog társadalmi vagy gazdasági összeomlást eredményezni. Az orosz gazdaság állami és nem állami szereplői – egyelőre legalábbis – meglehetősen kreatívan képesek helyettesíteni a nyugati importot. Bár azonos minőségű helyettesítésre szinte soha nincs lehetőség, az alapvető működést a legtöbb szektorban képesek megőrizni, még ha csak a kilencvenes évek színvonalán is.
A helyzetet a regresszív importhelyettesítés kifejezés írja le a legjobban: bár a nyugati importot alacsonyabb műszaki színvonalú alternatívákkal váltják ki, az alapvető működőképesség megőrzéséhez ez is elég. Jó példa az autógyártás: a nyugati cégek távozásával csak ABS, övfeszítő és légzsák nélküli autókat tudnak gyártani saját bázison, közlekedni azonban végső soron ezekkel is lehet. Emellett a patinás Moszkvics nevet feltámasztva kínai autókat is elkezdtek gyártani, amelyek nem veszik fel a versenyt a távozott nyugati márkákkal, de még így is jobbak, mint amiket Oroszország önállóan tudna készíteni. Összességében tehát az iparban is az a helyzet, mint a gazdaság egészében:összeomlás helyett fokozatos, elhúzódó, menedzselt leépülés várható.
Putyin utódlása
Bár várhatóan csak 2024 első felében lesz elnökválasztás Oroszországban, ez így is jelentősen meg fogja határozni az orosz politikát a 2023-as esztendőben. Több párhuzamos forgatókönyv is felvázolható arról, hogy vajon mi jön a mostani Putyin-ciklus után. Bármelyik valósul is meg, már 2023 folyamán, leginkább az év második felében látni lehet majd az erre utaló jeleket.
Az egyik legvalószínűbb kimenetele az elnökválasztásnak, hogy Putyin úgy dönt, marad még legalább egy elnöki ciklusra.A 2020 januárjában végrehajtott alkotmánymódosítás értelmében lehetősége van akár további két ciklusra is pozícióban maradni. Ennek formális oka, hogy az alkotmánymódosítás után „újrakezdődött” az elnöki ciklusok számolása, így tehát megkerülhető az a továbbra is megmaradt korlát, hogy egy személy egymás után legfeljebb kétszer lehet elnök. Ha Putyin marad, akkor valószínűleg nem lesz alapvető változás az Ukrajnához való viszonyban.
A 2020-as alkotmánymódosítás nyitotta meg a lehetőségét egy olyan forgatókönyvnek is, hogy Putyin formálisan távozik ugyan az elnöki székből, ám valójában megőrzi a hatalmát és a befolyását,tehát menedzselt átmenetre kerül sor.Ezt a forgatókönyvet a posztszovjet szakirodalom kazah modellnek is nevezi: Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök 2019-ben úgy távozott az elnöki székből, hogy egyrészt megtartotta magának a Nemzeti Biztonsági Tanács elnöki posztját, sőt, átvitt oda számos elnöki kompetenciát is. Másrészt a parlamenttel létrehozatott magának egy teljesen új „nemzetvezetői” pozíciót, melynek lényege, hogy ő és családja élethosszig szóló mentelmi jogot kapott. Harmadrészt hűséges hívét, Kaszim-Zsomart Tokajevet ültette az elnöki székbe, biztosítandó, hogy az utód ne veszélyeztesse a hatalmát. Éppen ez a modell ért véget 2022 januárjában, amikor a Tokajev-féle elit leszámolt az előző elnök gyámkodásával.https://444.hu/2023/01/11/racz-andras-mi-varhato-az-oroszukran-haboruban-2023-ban-2-resz
„Putyin formálisan távozik ugyan az elnöki székből, ám valójában megőrzi a hatalmát és a befolyását,tehát menedzselt átmenetre kerül sor.Ezt a forgatókönyvet a posztszovjet szakirodalom kazah modellnek is nevezi”
Basszus! Hát nem ezt a „menedzsment átmenet”-et játszotta el az mszp-SZDSZ is?
Kellene már a fejlett, haladó, progresszív Nyugatnak egy új-Jelcin, mi?
Nehogymár Kína hátországa legyen Oroszország
Biztos, ami biztos Ukrajna után kellene még Oroszország vagyona is
Mit ír a SorosGyuri lapja?
Vicces, ahogy a fideszes politikusok tolják, hogy „de mi csak békét akarunk”
Nem látják a saját szavazóik kommentjeit? azok vért akarnak, minél többet.
Ócska bolsi trükk.
Fogd rá…
te nem olvasol prostisrácokat meg hirtv-t? olyan szinten őrjöngenek hogy az ördög nekik könyörög vigyék már el magukkal továbbképzésre.
„Az Európai Parlament önkéntes nyugdíjrendszere mindháromba befektetett.
Az EP-nyugdíjalapja 2008-ban 14 900 Raytheon-részvényt birtokolt 547 000 dollár piaci értékben, és 27 000 Honeywell International-részvényt 637 000 dollár piaci értékben. 2007-ben 7 600 Textron Inc. részvényt birtokolt 370 000 USD piaci értékben.
A Textron Inc. 2016-ban leállította a nagyméretű kazettás bombák gyártását, miután bizonyítékok láttak napvilágot arról, hogy a szaúdiak Jemenben civilek ellen használták azokat. A norvég szuverén vagyonalap pedig 2005-ben feketelistára tette a Raytheon és a Honeywell International cégeket, mivel azok kazettás bombákat gyártottak és értékesítettek. A belgiumi KBC Bank is ezt tette 2006-ban, tekintettel a fegyverek körüli vitákra.
Az Aerojet General céggel együtt a Honeywell International fejlesztette ki a CBU-87 kombinált hatású lőszert, amelyet az 1990-es évek elején az amerikai Sivatagi Viharban széles körben használtak, és pusztító hatást ért el.
A Human Rights Watch becslése szerint az első Öbölháborúban az amerikai és brit erők által ledobott kazettás bombák által megöltek 60 százaléka 15 év alatti volt. A Raytheon és a Honeywell International szerintük már nem gyárt kazettás bombákat.
A Northrop Grumman vállalatban is mintegy 11 800 részvény volt az EP-nyugdíjalap tulajdonában, a 2008-as piaci értékük 382 000 dollár volt. És további 79 000 részvényt birtokolt a BAE Systems brit multinacionális fegyverkezési, biztonsági és űrkutatási vállalatban, 311 000 font piaci értékkel.
A BAE Systems részvényei az 1990-es évek óta vannak a birtokában, amikor még British Aerospace néven működött. Nem világos, hogy a nyugdíjalap még mindig birtokolja-e a fent említett részvényeket, mivel a befektetésekre vonatkozó múltbeli információkat csak 2010-ig tették közzé.”
Igaz! A szankciók hatására orosz összeomlás nem lesz.
Lesz helyette EU összeomlás. Az elmebeteg szankciók hatására, az usa örömére. 😛
Tudjuk, tudjuk. A rothadó nyugati imperalizmus az utolsókat rúgja, ezzel szemben népi demokráciánk virágzik! Mióta is hallgatjuk ezt a dumát? Uncsi…
Ha hallgattál volna, bölcs akkor sem maradtál volna, legfeljebb kevésbé tűnt volna fel, hogy milyen hülye dollárbalfaszkalap vagy. 🙂
A vak is látja!