A 2011 és 2020 közötti kilenc évben 162 békéscsabai önkormányzati bérlakásban élő család nem fizetett közös költséget. Sem az üzemeltető, sem a bérbeadó nem kérte tőlük. Hogyan fordulhatott ez elő, mi lehet a megoldás? A felhalmozott tartozásokat ki tudják-e fizetni a bérlők, vagy mehetnek a bíróságra? Fenyegetheti-e a szociálisan rászorultakat a kiköltöztetés veszélye? Egyáltalán: ki a felelős az előállt helyzetért?
Balogh Sándor fiával és feleségével 2016-ban költözött be a békéscsabai belvároshoz közeli, a Gábor Áron utcában található tízemeletes panelház negyedik emeletén lévő 40 négyzetméteres önkormányzati szociális bérlakásba. Sándor állami gondozott volt, aki fiához hasonlóan súlyos egészségügyi problémákkal küzd, éppen ezért helyzetük nem egyszerű. A költözéssel együtt megkapták a 25 pontból álló, szociális bérlakásukra érvényes lakásbérleti szerződést. Ezt tartalmazta, hogy a lakásbérleti díj havonta 12 520 forint. A szerződés egyik pontja rögzítette, hogy a bérlő köteles a lakbért és költségeit mindaddig fizeti, amíg használja a lakás. A költség alatt feltehetően a közös költséget értette a szerződést aláíró békéscsabai önkormányzat családügyi és népjóléti bizottságának elnöke, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (VAK Zrt.) és a bérlakáshoz jutott bérlő .
A gondot Baloghék, s mint kiderült, 161 másik esetben éppen az jelentette, hogy a közös költséget a bérleti szerződésben senki nem számszerűsítette. Ha ez hibának nem volna elég,
2020-ban kiderült, kilenc évre visszamenően, 2011-ig a szociális bérlakosokban élőktől senki nem kérte és nem szedte be a közös költség díját.https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/FMfcgzGrcFcqfNVdDmMVRVVbMwcbxRxM